A békés életet kedvelték a vikingek
2008. október 28. 10:43 The Daily Telegraph
A vikingeket hagyományosan a középkor pokol angyalaiként ismerjük: a történelemkönyvek szerint utazásaik során mindent elpusztítottak. A Cambridge-i Egyetem legújabb kampánya most tisztázná őket ezen vádak alól, és a divatot illetve költészetet kedvelő emberekként mutatná be a marconának tartott harcosokat.
Az akadémikusok szerint a máig élő, sztereotípiákra épülő kép nagyon káros, ezért szeretnék, ha a tinédzserek az új elmélet befogadásával jobban megismernék a vikingek társadalmi és kulturális hatását. Szerintük ugyanis az északi felfedezők nem voltak a harc és az italozás megszállottjai, épp ellenkezőleg: egy főként békés népről beszélünk, akiket a legtöbben a túlzott higiénia miatt kritizáltak. Így tett a 11. századi angol krónikás, John of Wallingford is, akinek az volt a legnagyobb problémája, hogy a vikingek hetente fürdenek, és még gyakrabban váltanak ruhát.
Az egyetem angolszász, északi és kelta tanszéke ezért egy kiadványt is készített, amely bemutatja: félremagyarázták a vikingek történelmét. A munka szerint ez már az alapoknál kezdődik: a viking harcosok ugyanis soha nem viseltek szarvakkal vagy szárnyakkal díszített sisakokat, sőt mindig a legutolsó divat szerint öltöztek, és gondosan ügyeltek megjelenésükre. Ráadásul a közvélekedéssel ellentétben legtöbbjüknek nem volt hosszú haja, és csimbókos szakálla sem.
A hajósok igazi divatdiktátorok voltak: a velük találkozók legtöbbször öltözékük alapján ismerték fel őket - áll az egyetem kiadványában. Egy 10. századi perzsa utazó a varégok nadrágjait is istenítette, mert szerinte azok díszítése sokban hasonlít az arab mintákra.
„A köztudatban élő viking-kép teljesen hamis, ugyanis bár harcoltak, és italoztak is, illetve egyeseket fegyverekkel temettek el, a többség békés életet élt, és idejük javát földműveléssel, építkezésekkel írással töltötték" – áll a könyvben. Ezt támasztja alá az Angolszász Krónika, amelyben a 9-12. századi eseményeket jegyezték fel, és ahonnan azt is megtudhatjuk, hogy "az élet egyáltalán nem volt olyan erőszakos, ahogy azt néha hinni szeretnénk". A szakértők ezért szeretnék, ha ez a viking-kép jelenne meg a tankönyvekben is. Ez különösen fontos a családkutatási láz korában, ahol szép lassan kiderült, hogy nagyon sok angolnak vannak viking felmenői - mondta el Dr. Elizabeth Rowe, a korszak szakértője.
A vikingekről alkotott képet a régészet is árnyalja: a kutatók szerint a köztudatban élő harcosok Wagner operáinak és a filmgyártás születésének köszönhetőek, és a valósággal köszönőviszonyban sincsenek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
