Titokzatos op-art az őskorból

2008. október 13. 13:06 Discovery News

A Cucuteni-Tripolje-kultúráról még keveset tudunk. Az ásatások kimutatták, hogy a városszerű településeken lakó népesség a mai Románia, Ukrajna és Moldova területén élt. Op-arthoz hasonló fazekasművészetük vonalak, körök és spirálok ismétlődéséből állt. Az egyedülálló geometriai művészettel rendelkező, kelet-európai, neolitikus kultúra virágkora kb. 7000 évvel ezelőttre tehető.

A kultúrát létrehozó emberekről csak igen keveset tudunk, még a nevüket is rejtély övezi. A Cucuteni-Tripolje nevet régészek a romániai Cucuteni és az ukrán Tripolje falvak neve után adták nekik, ahol 100 évvel ezelőtt az első leletek előkerültek. Az i.e. 5000-3000-re datálható égetett agyagból készült szobrocskák és az op-arthoz hasonló cserépedények azonnal felkeltették a régészek érdeklődését. „Nem ismerjük a festett szimbólumok jelentését, a zoomorfikus és antropomorfikus szobrok jelentőségét. Minden olyan rejtélyesnek tűnik. Legfőképpen pedig nem tudjuk, hogyan temetkeztek, hiszen a kiterjedt ásatások ellenére sem kerültek elő temetők” - mondta Lacramioara Stratulat, a Moldovai Nemzeti Múzeum igazgatója, a Vatikánban tartott sajtókonferencián.



Rejtélyes eltűnése előtt a Cucuteni-Tripolje-kultúra népessége nagy, városszerű településeken élt, amelyeket gyakran koncentrikus körökben alakítottak ki. 350 ezer négyzetkilométer területet foglaltak el, amelyen ma Románia, Ukrajna és Moldávia osztozik. A neolitikus épületek falait és tetőit fekete-piros rajzokkal díszítették, belsejüket pedig edényekkel és szobrocskákkal, amelyek modernnek ható motívumai a kultúra védjegyévé váltak. A vonalakat, köröket és spirálokat használó művészet a modern optikai művészethez hasonlít, amely geometriai formákkal ér el vizuális hatásokat. Ez a szokatlan művészet nyújtja a legjobb bepillantást e rejtélyes civilizáció történetébe.

A rejtélyes szobrocskák egyáltalán nem félelmetesek. A ritka férfiábrázolások arcát többnyire maszk fedi, a telt női szobrok pedig nyájasak, nem viselnek maszkot, hosszú lábúak és testüket tetoválások díszítik. Nincsenek láncra vert rabszolgák, vagy áldozati figurák, ami a történészek szerint egyenlőségen alapuló kultúrára utal. Az edények mintázata is segíthet megfejteni e kultúra másik különös sajátosságát. „Nem tudjuk, miért, de a Cucuteni-Tripolje-kultúra mind a 4000 települését szándékosan felégették” - mondja Szergej Krolevec, a Moldovai Történeti Múzeum igazgatója.



Az egyik magyarázat szerint a Cucuteni-Tripolje civilizáció ciklikus körforgásnak tekintette a világot, ami az edényeken látható körmotívumokban is kifejezésre jut. Eszerint 60-80 évenként egész városokat égettek fel áldozatként, hogy aztán egy másik helyen újat építsenek maguknak. Bármi legyen is az ok, a gyakorlat egy rendkívül jól szervezett, központilag irányított társadalomra utal. „Nagyon fontos számunkra, hogy minél többet megtudjunk erről a civilizációról. Büszkék vagyunk rá, hogy itt jött létre a világ legnagyobb neolitikus kultúrája” - mondja Romeo Dumitrescu, a bukaresti Cucuteni pentru Mileniul III alapítvány elnöke.