A hang lehetett az andoki kultúrák titkos fegyvere
2008. október 13. 10:04 Science Daily
Bukásra ítélt teória?
Rick szerint az akusztika hatását igen nehéz felbecsülni ebben a folyamatban, de a hang az emberi viselkedés egyik legfontosabb befolyásolója, hiszen úgy tudunk a legjobban érzelmeket kiváltani az emberekből, ha például rájuk ordítunk, vagy lejátszunk nekik valamilyen zenét. „A Chavín papok legalább egy évezredig kísérleteztek a hangokkal, képekkel és más jelenségekkel. Ha a vezetők felfedezték a különböző akusztikus helyzetek hatását, meglepő lenne, ha nem váltak volna hangmesterekké.”
A hipotézis bizonyítása azonban nem egyszerű, mivel az akusztika idővel megváltozott. „Amit most hallunk, az nem feltétlenül egyezik meg azzal, amit itt korábban hallani lehetett” –mondja Miriam Kolar, a csapat egyik tagja. A templom falai például korábban be voltak vakolva, ezért a kutatók először falat akarnak építeni ugyanolyan anyagokból, amelyeket a kamrákban találtak, és meg akarják mérni a fal akusztikai tulajdonságait. Aztán a falat bevakolják, és elvégzik ugyanazokat a méréseket. Ezután már ki tudják következtetni, mekkora változást jelent a vakolás az akusztikában. Kolar azt reméli, hogy a vizsgálatok megmutatják, hogy a rendszert az irányérzék megzavarására hozták létre.
Richard Burgernek, a Yale Egyetem antropológusának fenntartásai vannak a kutatással kapcsolatban. Szerinte az akusztikai kutatás hiábavaló próbálkozás, és a szárnyas csigából készült járatok hangjai csupán a szertartások kezdetét és a végét jelezték, ahogy ezt az Andok más részein ma is használják. A jelenlegi gyakorlat azt sugallja, hogy a folyosók egészen más célból készültek: „A sötét folyosókat Kolumbiában ma is a papok beavatására használják.”
A régészek húsz évvel ezelőtt már felvetettek egy hasonló hipotézist. Akkor úgy gondolták, hogy a Chavín de Huántar templom egy hatalmas érzékszerv volt, amely rezgett, ha vizet öntöttek bele, és azt jósolták, hogy az ásatások felszínre hoznak majd egy csatornát, amely összegyűjtötte a lefolyó vizet. A feltevés tévesnek bizonyult. Burger szerint Rick akusztikai hipotézise is hasonló sorsra fog jutni, bár ezt nehezebb megcáfolni. Rick azonban nem hagyja magát eltántorítani az elképzelésétől. Szerinte a kolumbiai templomok teljesen mások, mint a Chavín-kultúra építményei, és a járatok kialakításának is különböző céljai lehettek. „Sok bizonyíték van arra, hogy a Chavín-papság különböző, érzékszervekre ható manipulációt alkalmazott.”
Nem valószínű, hogy valaha is teljes bizonyosságot szerzünk arról, mi is folyt a Chavín templomban. Ahol visszhangok és rezgések szállítják a bizonyítékot, ott mindig tág tere van a kételkedésnek. Ha azonban valamilyen képet akarunk kapni, hogyan is használták a bonyolult akusztikát, Chavín de Huántar a legalkalmasabb hely, hogy erre választ kapjunk. „Az építmények teljesen jó állapotban vannak. Ismerjük a fejlődésüket, és ép, eredeti zenei eszközökkel rendelkezünk. Tudom, hogy sehol máshol nincs hasonló régészeti emlék" – mondja Rick.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
