Új módszerrel datálják a barlangrajzokat
2008. október 9. 10:02 The Daily Telegraph
A Bristoli Egyetem kutatói egy új módszert dolgoztak ki a barlangrajzok datálására: szerintük mostantól minden korábbinál pontosabban megállapíthatják, hogy mikor készültek a prehisztorikus művészeti alkotások.
Az egyetem Régészeti és Antropológiai Tanszékének munkatársai Spanyolország északi részén gyűjtöttek mintákat több mint 20 barlangból, és most az új módszerrel - amely az urán radioaktív bomlásán, és tóriummá alakulásán alapul - megpróbálják megállapítani a képek készítésének pontos dátumát.
A projekt vezetője, Dr. Alistair Pike szerint ezek a festmények jelentik a legközvetlenebb kapcsolatot a 40-15 ezer évvel ezelőtt élt emberekkel, ám datálásuk eddig hihetetlenül nehéznek bizonyult. Hagyományosan a falakról vett pigmenteket radiokarbon teszteknek vetik alá, ám ez tönkreteheti a képeket, és a minták sem használhatók többet. Ráadásul a festékanyag vizsgálata csak annak készítési idejét, és nem a freskók festésének dátumát árulja el.
A mostani eljárás azonban egészen más: a kutatók ugyanis a krétaminták helyett az évezredek alatt a képekre rakódott kalcitrétegeket elemzik. A teszteket eredetileg a barlangi kőzetek korának megállapítására alkalmazták, ám hamar kiderült, hogy ennél jóval többre is alkalmazható. A mintákat ugyanis az urán-tórium bomlási arány megállapításával minden eddiginél pontosabban tudják elhelyezni az időben. Tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek voltak a hasonló vizsgálatok - mondta el Pablo Arias, a Cantabriai Egyetem barlangfestészeti szakértője
A vizsgálatok meglepő eredménnyel szolgáltak: a tesztek arra is fényt derítettek, hogy a képeken a legtöbb esetben több száz nemzedék dolgozhatott, így egy átlagos barlangfestmény akár 20 ezer évig is készülhetett. A forma és a tartalom persze folyamatosan változott, és az újabb festők mindig felülfestették, frissítették, és korszerű szín- és formavilággal egészítették ki az eredeti képeket.
A vizsgálatok során sikeresen elemezték az altamirai barlangok festményeit, és ezek alapján kiderült, hogy a paleolitikum Sixtus kápolnája nevet viselő hely képei például átlagban 14 ezer évesek lehetnek. A tanulmány szerint ott a legrégibb mintákat 25-35 ezer évvel ezelőtt festhették, míg a legfiatalabb ábra csupán 11 ezer éves.
A szakértők reményei szerint a technológiával végre új részletekkel gazdagodhatunk az emberiség európai történelmével kapcsolatban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
