Jaruzelski ártatlannak vallotta magát
2008. október 3. 14:06 MTI
Ártatlannak vallotta magát Wojciech Jaruzelski lengyel tábornok, egykori lengyel elnök csütörtökön egy varsói bíróságon zajló perében, amelyben hét vádlott-társával együtt a rendkívüli állapot 1981. december 13-i bevezetéséért kell felelnie.
Jaruzelski, aki a perben első ízben tett részletes, tartalmi kérdéseket érintő nyilatkozatot, elutasította a terhére rótt vádakat, amelyeket alaptalannak és elfogultnak nevezett. A 85 éves tábornok azt hangoztatta, hogy a rendkívüli állapot bevezetése drámaian nehéz döntés volt, kényszerhelyzetben született, és lehetővé tette egy "kivédhetetlen katasztrófa" elkerülését. "Ez volt a kisebbik rossz" - mondta Jaruzelski, aki szerint a rendkívüli állapottal megmentették Lengyelországot egy szovjet beavatkozástól.
Mindazonáltal jelezte, hogy nem kíván a bíróság előtt az ártatlan áldozat szerepében tetszelegni. Magára vállalja a "teljes felelősséget mindenért, ami jó volt vagy rossz", de a korszak realitásai közé helyezve a történteket. Bocsánatot kért a rendkívüli állapotért, de hangsúlyozta: ez nem jelenti, hogy elismerné a vádiratban megfogalmazott bűnösségét.
A pert a nácizmus és kommunizmus bűntetteit vizsgáló, ügyészi jogosítványokkal is rendelkező lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) kezdeményezésére indították. Jaruzelski ellen hivatalosan 2007 áprilisában "kommunista bűncselekmény elkövetése" címén emeltek vádat. Ha a bíróság bűnösnek találja, akár 10 évig tartó szabadságvesztést is kiszabhat rá.
Az 1983-ig érvényben volt rendkívüli állapot idején több tucat embert öltek meg, százakat bebörtönöztek, a Szolidaritás szakszervezetet pedig betiltották. A védelemnek az a fő érve, hogy a tábornok és társai kényszerhelyzetben voltak. A rendkívüli állapot bevezetése mellett azért döntöttek, hogy elkerüljék a szovjet beavatkozást. Nem akarták, hogy Lengyelországgal is azt történjék, ami 1956-ban Magyarországgal, majd 1968-ban Csehszlovákiával - hangoztatják a védelem képviselői.
Megfigyelők utalnak arra, hogy a Jaruzelski-per mélyen megosztja a lengyel társadalmat. Sokan úgy vélik, hogy Jaruzelski a párt, az állam és a fegyveres erők egyszemélyi vezetőjeként végeredményben megkönnyítette Lengyelország demokratikus átalakulását azzal, hogy 1989-ben megosztotta a hatalmat a Szolidaritás szakszervezetben testet öltött antikommunista ellenzékkel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
