Génbankkal azonosítják a Franco-rezsim áldozatait
2008. szeptember 1. 13:16
Az 1936-39-es polgárháborúban elmenekültek leszármazottai is részt vesznek annak a különleges génbanknak a létrehozásában, amelynek segítségével a Franco csapatai által meggyilkoltak maradványait szeretnék azonosítani. A tervezet további politikai vitákhoz vezethet a 20. századi múltján egyébként is megosztott országban.
A háború során sokan menekültek Franciaországba, Svájcba, Olaszországba, sőt még Brazíliába is - az ő leszármazottaik találkoztak a múlt héten a Madridtól északra található Aranda de Duero városának kulturális központjában. A megbeszélések mellett mindannyian vért is adtak: ez is bekerül abba a különleges génbankba, amelynek segítségével az egykori tömegsírok áldozatait szeretnék 2009-re azonosítani - nyilatkozta a sajtónak Emilio Silva, a Szövetség a Történelmi Emlékezet Helyreállításáért (ARMH) elnöke.
A tábornok 1975-ös halálát követően aztán a pártok megegyeztek abban, hogy maguk mögött hagyják a múltat, és keresztes hadjárat helyett amnesztiában részesítettek mindenkit. Tavaly októberben azonban megváltozott a helyzet, és a szocialista kormányzat keresztülvitte a Történelmi Emlékezet törvényét, amely többek közt állami támogatásban részesíti a tömegsírok feltárását és elemzését végző szervezeteket.
Az ARMH is ilyen: az elmúlt nyolc évben 110 tömegsírból közel 1200 ember maradványait exhumálták, ám még további 400 hasonló tömegsírt szeretnének megtalálni, ahol további 5000 ember holtteste lehet. Ezt segíti a Burgos tartományban most felállítandó DNS-bank is, amelynek helye is sokat elmond a múltról: egykor itt zajlott a legtöbb kivégzés, hiszen ott volt a spanyol vasutas szakszervezetek központja.
A szervezet határozottan kiáll tevékenysége mellett, és mindenkit az egykori áldozatok azonosítására szólított fel, mert "szégyenletesnek tartjuk, hogy míg Dél-Afrikában, Guatemalában, Cipruson és Timoron ez állami feladat, nálunk nem néznek szembe a múlttal".