Virtuális régész rekonstruálja az ókori civilizációt
2008. augusztus 25. 11:06
A görög régészek évtizedekig fáradhatatlanul dolgoztak azon, hogy a falfestmények rekonstrukciója révén közelebb kerüljenek a 3500 éves, vulkáni kitörés áldozatául esett Théra-szigeti civilizáció titkának megfejtéséhez. Az évszázados herkulesi munka most egy, a Princeton Egyetem számítógépes szakemberei és a görög régészek együttműködésében kifejlesztett automatikus rendszernek köszönhetően válik könnyebbé.
<
David Dobkin, a számítógépes tudomány professzora és munkatársai az augusztus 15-i SIGGRAPH konferencián mutatták be munkájuk eredményét. `Ez a megközelítés a régészek kutatási partnerévé teszi a számítógépet`- mondja Dobkin, akit a Szantorinin (az ókori Théra) tett látogatás ihletett az új technológia kifejlesztésére. Munkájuk során a fejlesztők szorosan együttműködtek a szigeten fekvő Akrotiriben dolgozó régészekkel és restaurátorokkal.
Munkájuk megkönnyítésére már korábban is voltak próbálkozások, amelyek azonban túl drága és ormótlan berendezést eredményeztek, amelyet ráadásul csak képzett számítógépes szakember kezelhetett. A Princeton-rendszer ezzel ellentétben olcsó, előre gyártott hardvert alkalmaz, és régészek, restaurátorok is könnyen kezelhetik. A rendszer számítógépes algoritmusok és egy feldolgozó rendszer kombinációja, amely a régészek hagyományos munkamódszereit követi.
"A régészek által használt módszereket utánozzuk, így a rendszerünk valódi segítség lehet. A kész rendszer hónapokra csökkentheti az eddig évekig tartó rekonstrukciós munkát. Az így felszabadult időt a régészek más hasznos feladatokra fordíthatják" - mondja Szymon Rusinkiewicz, a számítógép-tudomány professzora.
2007-ben a Princeton fejlesztői többször is ellátogattak Akrotiribe, először, hogy megfigyeljék a képzett restaurátorok munkáját, később pedig, hogy teszteljék a rendszert. 2007 szeptemberében tett három napos látogatásuk alkalmával sikerült összerakni egy 150 részből álló töredéket az automatikus rendszer segítségével. A rendszer ugyan még tökéletesítésre szorul, de már így is ígéretes eredményeket mutathat fel: egy 12 darabos falfestmény-töredékből például 10 darabot megtalált, és kettő további, eddig ismeretlen részt azonosított.
A csapat újabb utat tervez Akrotiribe, ezúttal a rendszer végleges telepítésére kerülne sor. A rendszer síkágyas szkennert (a töredék felszínének szkennelésére), lézeres távolságmérőt (a töredék szélességének és mélységének mérésére) és egy motorizált forgókorongot (a töredék mérés közbeni pontos forgatásához) tartalmaz, amelyek egy laptophoz kapcsolódnak.
A pontosan meghatározott és intuitív cselekvéssorozattal, egy régész irányítása mellett dolgozó restaurátor 10 töredéket is megtalálhat óránként. A folyamatban elsőként használt síkágyas szkennerrel nagy felbontású színes képek készíthetők a töredékekről. Ezután a töredékeket a forgókorongra helyezik, és a lézeres távolságmérővel több különböző nézőpontból is lemérik a töredék látható felületét, majd a töredéket megfordítják, és megismétlik a folyamatot. Végül egy számítógépes szoftver elvégzi az így kapott információk kiértékelését. A fejlesztők a "griphos" nevet adták rendszerüknek, amely görögül kirakós játékot vagy rejtvényt jelent.
A különböző felületi adatokat egy algoritmus rendezi össze pontos, háromdimenziós képpé, egy másik pedig a beszkennelt képeket elemzi repedések vagy más, a lézeres távolságmérő által nem érzékelt, apró, felületi eltérések után kutatva. A rendszer ezután összesíti a megszerzett információkat. A rendszer párosával vizsgálja a töredékeket, az elemzés csupán egy vagy két másodpercig tart. Egy nagyobb freskó rekonstrukciója azonban még így is jelentős időbe telik, hiszen minden lehetséges párosítást meg kell vizsgálni. A rendszer meggyorsítása érdekében a fejlesztők több olyan utasítás beépítésén is dolgoznak, amelyeket a régészek használnak munkájuk egyszerűsítésére. Ezek az adatok olyan információkat tartalmaznak, hogy hol került elő a töredék, milyen festéket tartalmaz, és milyen állapotban van.
A rendszer azonban soha nem helyettesítheti teljesen a régészek és restaurátorok tapasztalatát, tudását és képességeit. "Ezeknek a freskóknak a restaurálása igen összetett feladat. A számítógép csupán a folyamat fáradtságos részét veszi át, a fontos, intuitív döntéseket továbbra is az emberek hozzák" - mondja Weyrich.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
