Hajóroncsokat keresnek az Északnyugati Átjáróban
2008. augusztus 18. 08:56
Kanadai illetékesek a múlt héten bejelentették: expedíciót indítanak Sir John Franklin brit kutató hajói felkutatására, amelyeknek több mint 160 éve veszett nyoma a Jeges-tengeren.
Franklin és 128 embere 1845-ben indult az Északnyugati Átjáró felfedezésére, amikor nyomuk veszett. A katasztrófát a történelem egyik legnagyobb mentőakciója követte 1848 és 1959 között, ekkor fedezték fel az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal összekötő, a jeges-tengeri szigetvilágon át vezető átjárót. Az európai kutatók régóta kutattak az Ázsiába vezető rövidebb út után, amely azonban járhatatlan volt a jég és zord időjárás miatt.
John Baird kanadai környezetvédelmi miniszter pénteken jelentette be, hogy Ottawa 75 ezer kanadai dollárral (11,6 millió forinttal) járul hozzá Franklin hajói, az Erebus és a Terror felkutatásának költségeihez. Robert Grenier, a kanadai Parks Canada vízalatti régésze vezeti az expedíciót a kanadai parti őrség Sir Wilfrid Laurier nevű jégtörőjén. A hathetes expedíció augusztus 18-án indul. Ha az expedíció nem bukkan az eltűnt hajók nyomára, a következő két nyáron két újabb expedíciót indítanak.
Franklin 1845-ban indult a Jeges-tengerre, hogy felkutassa az Északnyugati Átjárót, de hajóinak és legénységének nyoma veszett. A szakértők úgy vélik, hogy a hajók 1848-ban jártak szerencsétlenül, miután a Vilmos király szigetnél a jég fogságába kerültek és a legénység elhagyta őket, hogy biztonságos helyet keressenek. Az egy évtizeden át tartó, kudarccal végződött kutatást Lady Franklin, a brit királyi haditengerészet és Hudson's Bay társaság finanszírozta.
Grenier elmondta: az olvadó jég megkönnyíti a kutatást a sarki vizeken, de sírrablók számára is megközelíthetővé válik a valaha járhatatlan Északnyugati Átjáró. Céljuk, hogy megtalálják és megóvják a roncsokat - tette hozzá. Grenier és csapata úgynevezett szonárral, ultrahangos vízalatti felderítő berendezéssel vizsgál át 380-777 négyzetkilométernyi területen a tengeren, és átkutatja a közeli szigeteket a hajók és a legénység maradványai után kutatva.
Louie Kamoukak eszkimó kutató az "éhen haló fehér emberekről" szóló, a szájhagyomány útján népszerűvé vált 19. századi eszkimó elbeszélések ismertetésével segíti a kutatócsoportot. Az eszkimó öregek szerint a szigetek partjain talált olajfoltok arról tanúskodnak, hogy a pácba jutott legénység fókazsírt használt a főzéshez és a melegedéshez - mondta.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
