Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Olimpiákat is számolt a görög ősszámítógép

2008. augusztus 1. 12:09

A száz éve megtalált, és maga nemében egyedülálló Antiküthérai gépezet egy korábban ismeretlen dolgot is tudott: azzal ugyanis nem csak naptárakat igazíthattak egymáshoz.

<

Az Antiküthérai gépezetet, amelyet egyesek az első analóg számítógépnek is neveznek, 1901-ben egy az i.e. 1. században elsüllyedt római hajóroncsban találták meg szivacshalászok a Krétától északra lévő Antiküthéra-szigetnél. Az antik kalkulátor 33 cm magas, 17 cm széles, 9 cm mély, és fatokban volt elhelyezve, és a furcsa masinát i.e. 140 és 100 között építhették.

A Nature magazin legújabb, szerdán megjelent számában olvasható tanulmány (Calendars with Olympiad display and eclipse prediction on the Antikythera Mechanism) szerint a gépezet ötlete a szicíliai Szürakuszaiban született meg, és a gépezet szellemi atyja talán Arkhimédész lehetett. Az i.e. 212-ben meghalt polihisztor ugyanis - más ókori kommentárok szerint - feltalált egy olyan eszközt, amely a Hold és az ismert bolygók mozgásán alapulva segítette az asztronómiai számításokat. Mindezt a csillagászati eszközökről írt, azóta elveszettnek számító kéziratában örökítette meg.

Most az Athéni Régészeti Múzeumban őrzött masinát egy 2005-ben indult program keretében nagy felbontású képalkotó rendszerekkel és háromdimenziós röntgen-tomográffal világították át, és a kutatók ennek alapján soha nem látott részletességgel ismerték meg a bronz fogaskerekek működésének és az azon található feliratok titkát.

A cardiffi Antiküthérai Gépezetet Kutató Projekt vezetője, Tony Freeth matematikus és filmrendező szerint meglepetésszerűen derült ki, hogy a szerkezet hátlapján látható ábrák egy ókori naptár 12 hónapját, és más időszámítási egységek korinthoszi eredetű nevét tartalmazza, amelyek egy Arkhimédészig visszanyúló örökségre utalnak.

A kutatók szerint a nevek azért is okoztak meglepetést, mert a metonikus időszámítás egységeinek a nevét eddig nem ismerték, ráadásul a hasonló naptári rendszerek megléte egyértelműen babiloni hatást mutatnak. Freeth szerint metonikus naptár a napév és a holdhónapok összeegyeztetésére készült: a 12 lunáris hónap ugyanis általában 11 nappal rövidebb a napévnél, ám 235 lunáris hónap pontosan beleillik 19 évbe. A kutató szerint egy hasonló gépezet megalkotására azért kerülhetett sor, hogy az megkönnyítse a szinkronizálást a két rendszer között. (A metonikus naptár egyébként ma is a zsidó naptár alapja, de ugyancsak ennek alapján számolják ki, hogy mikor legyen Húsvét ünnepe.)

A feliratokból az is kiderült, hogy a gépezettel az ókori olümpiai játékok idejét is ki tudták számolni: ott megtalálták az Olimpia, valamint a Nemea-szót, az utóbbi egy másik pánhellén sporteseményre, a minden második évben Zeusz tiszteletére az argoliszi Nemeában megrendezett játékokra utal. Az ókori olimpiai játékok, amelyekkel kezdetét vette az olimpiádnak nevezett négyéves ciklus, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső teliholdkor kezdődtek. Az olimpia kitűzése így csillagászati ismereteket követelt.

A gépezet azért még most is számos titkot rejt, illetve a kutatók szerint a mostani teszt is azt bizonyítja, hogy szinte semmit nem tudunk az ókori gépezetekről. Ilyen az a robot is, amelyről korábban mi is beszámoltunk, ám fizikai valójában az Antiküthérai Gépezet az egyetlen hasonló fennmaradt emlék a korból.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olimpiákat is számolt a görög ősszámítógép

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra