A történelem 10 legfélelmetesebb csodája
2008. augusztus 1. 10:09
Akár hiszünk a csodákban, akár nem, az évszázadok során számos feljegyzés született látszólag megmagyarázhatatlan, sokak által egyenesen Isten művének tartott eseményekről.
Romlatlan testek és vérző szobrok
10. Szűz Mária megjelenése Zeitounban, 1968-1970
A Mária-jelenések olyan események, amikor Szűz Mária természetfölötti módon megjelenik egy vagy több embernek, függetlenül azok hitétől. A jelenések általában arról a településről kapják a nevüket, ahol történtek. A jelenséget a pszichológiában pareidolia névvel illetik, a teológusok pedig teofániának hívják. A leghíresebbek közülük valószínűleg a lourdes-i és fátimai jelenések. Az ott lévő emberek elmondása szerint Szűz Mária mindkét esetben jövőre vonatkozó jóslatokat mondot, illetve imádságra és bűnbánatra szólított fel. A Kairóhoz tartozó Zeitounban látott Miasszonyunk-jelenést 2-3 évig tartott, és több millió ember látta, még filmre is vették. Az alexandriai kopt egyház feje nyilatkozatban erősítette meg a jelenés valódiságát. A katolikus egyház a mai napig nem adott ki hivatalos nyilatkozatot az ügyben. További részletek és filmfelvételek
9. Romlatlan testek
A halál után nem minden test enyészik el. A görög-keleti egyház ezt az állapotot a szentté avatás feltételének tekinti, míg a katolikus egyház a szent lét jelének, de nem szükséges előfeltételének tartja. A katolikus egyház szerint nem tartoznak ide azok a holttestek, amelyeket valamilyen módszerrel konzerváltak, vagy az alkalmazott technikák ellenére megmerevedtek. A szentek enyészettől megmenekült teste teljesen rugalmas, olyan, mintha csak aludnának. A romlatlan testek a szentség illatát árasztják, amely egy különleges édeskés aroma. Az évek során számtalan romlatlan testre bukkantak, amelyek még több évszázaddal haláluk után is teljesen épek maradtak: pl. Szent Bernadett, vagy Szent Szilvanusz. További részletek
8. Neumann Teréz, 1896-1962
Neumann Teréz katolikus misztikus is stigmatizált volt. 1918. október 10-én egy tűzeset után lebénult, majd egy évvel később megvakult. 1923. április 29-én, Lisieux-i Teréz boldoggá avatásának napján azonban visszanyerte látását, 1926. március 5-én pedig, a nagyböjt első péntekjén szíve fölött seb jelent meg, amit ekkor még titokban tartott. Később látta Jézust három apostollal együtt az Olajfák hegyén. Húsvét szombatján arról számolt be, hogy látta Krisztus feltámadását. Ezután minden pénteken átélte Jézus szenvedését, saját kínjai különösen nagypénteken fokozódtak. 1926. november 5-én kilenc sebet fedezett fel a fején, és még néhányat a hátán és a vállán. A szemtanúk szerint ezek a sebek soha nem gyógyultak be, nem fertőződtek el, és még a holttestén is láthatók voltak. 1922-től haláláig a szent ostyán kívül semmilyen más ételt nem vett magához, 1926-tól pedig már vizet sem ivott. 1927 júliusában egy orvos és négy ápolónő figyelte két héten át a nap 24 órájában, de csak azt tudták megállapítani, hogy az oltári szentségen kívül semi mást nem evett, ennek ellenére nem lépett fel betegség, súlyveszteség vagy kiszáradás. Boldoggá avatása 2005-ben kezdődött. További részletek
7. Az akitai szobor, 1973-1975
1973-ban Agnes Kacuko Szaszagava nővérnek jelent meg Szűz Mária a japán Akitában. 1973. június 28-án kereszt alakú seb jelent meg a bal keze belső felén, amely nagyon vérzett, és nagy fájdalmat okozott. Július 6-án Ágnes nővér imádság közben hangokat hallott a kápolnában található Mária-szobor felől. Ugyanezen a napon az apácák észrevették, hogy a szobor jobb kezéből vér szivárog. A szobor kezén lévő sebhely szeptember 29-ig megmaradt, majd eltűnt. Ugyanezen a napon a szobor "izzadni" kezdett a homlokán és a nyakán. Két évvel később, 1975. január 4-én a szobor könnyezni kezdett. A könnyezés 101 alkalommal fordult elő, és hat évig és nyolc hónapig tartott. A tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy a szoborból folyó vér, könny és verejték valódi emberi vér, könny és verejték. A vér három vércsoporthoz tartozik: 0, B és AB. Ágnes nővér teljesen kigyógyult süketségéből. 1988 júniusában Ratzinger bíboros (a mostani XVI. Benedek pápa) az akitai jelenéseket megbízhatónak és hitelt érdemlőnek nyilvánította.
6. Lourdes, 1858
A lourdes-i jelenések 1858. február 11-én kezdődtek, amikor a 14 éves Bernadette Soubirous bevallotta édesanyjának, hogy egy "hölgyet" látott a Massabielle barlangban, amikor húgával és egyik barátjával fát gyűjtött. A jelenések abban az évben még 17-szer megismétlődtek. Az egyik jelenés alkalmával a hölgy arra kérte a kislányt, hogy ásson az egyik szikla tövében, és igyon a forrásból. Bernadette teljesítette a kérést, az így talált forrást ma is több millióan keresik fel a csodás gyógyulás reményében. A lourdes-i egészségügyi hivatal 68 megmagyarázhatatlan gyógyulást jegyzett fel. További részletek
- Romlatlan testek és vérző szobrok
- Lebegő szerzetestől a napcsodáig
szerkesztőségét!
