Reneszánsz a fáraók Egyiptomában
2008. július 31. 12:09
Az egyiptomi fáraókor utolsó virágkorát mutatja be a Szépművészeti Múzeum augusztus 8-án nyíló kiállítása.
<
A különleges tárlat a kiállított szobrok, sztélék, koporsók és egyéb sírfelszerelési tárgyak segítségével a történelem egyik legizgalmasabb korszakát mutatja be a hazai közönségnek, amely utoljára több mint 30 éve láthatott Budapesten a fáraók korát felidéző, külföldi gyűjtemények anyagából létrejött kiállítást. A Szépművészeti Múzeum részvételével, nemzetközi múzeumi összefogás eredményeképpen megvalósuló kiállítás ez év elején már a ljubljanai közönség előtt is bemutatkozott, de a budapesti tárlat az ottani kiállítás új koncepciók alapján megépített és lényegesen kibővített változata.
A mítoszokban élő és a történelmi múlt tisztelete, a múlt tiszteletreméltó vívmányainak megőrzése és tudatos, ám szelektív módon való felhasználása mindvégig jellemezte a fáraókori egyiptomi kultúrát. Ez a fajta `reneszánsz` attitűd tehát mélyen gyökerezik az egyiptomi állam 3000 éves történetében.
A 25. dinasztia kora az egyiptomi "reneszánsz" első nagy korszaka, amely egy csaknem kétezer évvel korábbi időszak, az Óbirodalom alkotásainak stílusát és ikonográfiáját idézi fel. A kusita királyok az Óbirodalmi nagy fáraók, az 5. és 6. dinasztia uralkodóinak neveit vették fel, és megkísérelték feléleszteni és újraalkotni az ősi mítoszokat, művészeti stílusokat, a nyelvet és az irodalmat. A múlt újraélesztésnek folyamata az ezt megelőző időszakban, az ún. Harmadik Átmeneti Korban gyökerezik, majd ebben az időszakban teljesedik ki, hogy aztán a 26. dinasztia alatt elérje klasszikus tökéletességét, amikor a deltabeli Szaisz városából származó uralkodók katonailag megerősítették Egyiptomot és növelték az ország kereskedelmi befolyását. A szaiszi dinasztia tisztelte elődei emlékét, az előző kusita időszak kiindulópontként szolgált a "szaiszi reneszánsznak", de az új uralkodók már a Középbirodalom és az Újbirodalom thébai művészetét élesztettek újjá.
Az ókori egyiptomi kultúra több ezer éven keresztül ívelő kontinuitását legszemléletesebben a dinasztiák egymást követő sora példázza. A kiállítás tudományos szempontból legkiemelkedőbb tárgya a legkorábbi királyok neveit és tetteit felsoroló, a piramisépítő fáraók korából származó mintegy négy és fél ezer éves Palermói Kő. A Középbirodalomtól (i.e 2. évezred első harmada) a Ptolemaiosz-korig (i.e 332-31) terjedő időszak különböző uralkodóinak portréi a dinasztiák egymásutánját szimbolizálják, illetve a fáraói intézmény fennmaradását, amely a megfelelő politikai és gazdasági, valamint ideológiai hátteret nyújtva biztosította a kulturális tradíciók folytonosságát az ókori Nílus-völgyben.
A kiállításon bemutatott, különböző korszakokból származó reliefeken, sztéléken és szobrokon keresztül jól megfigyelhető, hogy a fáraókor kezdeti időszakának udvari és elit kultúrája által kialakított művészeti kánon tradíciója hogyan élt tovább évezredeken át. Azonban nem csupán egyszerű hagyományőrzésről vagy a múlt kétségtelen tiszteletéről van szó, hanem a múltba tekintés egyfajta rituálét, mágikus erejű aktust is jelentett az utókor számára, amelynek révén spirituális szinten azonosulhattak a példaképül választott történelmi időkkel és személyiségekkel.
A kiállításon bemutatott műtárgyak közül kiemelkedik a British Múzeumból kölcsönzött II. Ramszeszt ábrázoló csaknem életnagyságú szobor, a római Sinopoli gyűjtemény 18. dinasztia kori és a British Múzeum 30. dinasztia vagy kora Ptolemaiosz-kori fáraóportréja, a bécsi Kunsthistorisches Museum és a Louvre házaspárszobrai, és az ugyancsak a párizsi gyűjteményből érkezett, királynőt vagy istennőt ábrázoló szobrászminta. A firenzei gyűjtemény egyik legizgalmasabb leletegyüttese egy 25. dinasztia kori előkelő hölgy (a fáraó lányának szoptatós dajkája) koporsóit és kozmetikai kellékeit mutatja be.
A tárlat fontos darabja továbbá a Szépművészeti Múzeum - amely Közép Európa egyik leggazdagabb egyiptomi kollekciója - 26. dinasztia kori bronz Imhotep-szobra, amely világviszonylatban is kiemelkedő kvalitású, és így a kiállítás egyik kiemelt műtárgya volt már az előző helyszínen, Ljubljanában is. A római kori Pannóniából fennmaradt, egyiptomi kultuszokkal kapcsolatos emlékek (a Nemzeti Múzeumban őrzött ún. "Egyedi kancsó", valamint a szombathelyi Savaria Múzeumból érkezett római kori Ízisz-szentély csodálatos leletei) a kiállítás utolsó egységeként a "reneszánsz reneszánszát" mutatják be, amikor az ókori egyiptomi kultúra hatása az ország határait átlépve fejtette ki hatását - ahogyan teszi ezt a mai napig.
A kiállításra szóló belépőjegy a helyszínen 2200 forintért, elővételben, a www.jegymester.hu oldalon, 1800 forintért vásárolható meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
