Megfejtik az egyiptomi napbárkák titkait
2008. július 22. 15:04
A régészek kiássák a gízai nagy piramishoz közel eltemetett, és a mai napig érintetlen ókori napbárka több száz apró darabját.
A 4500 éves jármű annak a testvére lehet, amelyet a Kheopsz piramisának déli oldalán lévő gödörben Kamal el-Mallah egyiptológus tárt fel 1954-ben. A hajókat rejtő kamrákat a Nagy Piramis mellett egy homokdombot eltakarító munkás találta meg, megtéve ezzel a 20. század egyik legnagyobb régészeti felfedezését is, hiszen a legrégibb ismert ókori hajókat fedezte fel. Az i.e. 2540-ből való, és építéséhez semmilyen fém alkatrészt nem használtak, csak köteleket és faékeket. Hossza 43,4 m és 5,6 m széles, deszkái libanoni cédrusból készültek. A központi kabint kettős bőrtető fedi. Tegyen virtuális túrát a hajóban!
John Darnell, a Yale Egyetem egyiptológusa szerint a második hajó kisebb az előzőnél és rosszabb állapotban is van, ám kutatásával az is kiderülhet majd, hogy ezek a járművek csupán spirituális céllal készültek-e, vagy a valóságban is használták azokat a Níluson.
|
A restaurált napbárka |
Egy másik királyi bárkát 2000 május-júniusában fedeztek fel a Nílus melletti ősi temetkezési hely, Abüdosz területén, ahol a legkorábbi fáraók vonultak végső nyugalomba. A királysíroknál talált napbárkákat egyrészt a fáraók temetési szertartásán használhatták, másrészt az uralkodó Ré napistennel tett túlvilági utazásaira szánták őket. Az Egyiptom egyik legrégibb és legszentebb helyeként ismert Abüdosznál több napbárkát is felfedeztek, amelyek szinte egyvonalban, egy horgonyzó flottához hasonlóan helyezkedtek el üregeikben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
