Egyre siralmasabb a huszti romvár állapota
2008. július 22. 09:10
A helyi hatalom közönye és korrumpáltsága következtében tovább romlik a történelmi huszti vár romjainak állapota - közölte a hét végén az ungvári zakarpattya.net.ua internetes hírújság.
Az írás szerint annak ellenére, hogy a romvárat még 2005-ben felvették a nemzeti jelentőségű építészeti emlékek állami nyilvántartásába, és a huszti városi tanács (közgyűlés) elkezdte az építménymaradványok állagmegőrzési és felújítási programjának kidolgozását a Nyugat-Ukrajnai Restaurációs Tervezőintézet bevonásával, az állam eddig semmit nem tett a projekt megvalósítása érdekében.
Mi több, a vár területét annyira benőtte a gaz, hogy ember legyen a talpán, aki átverekszi magát rajta, nem is szólva a látogatókat riasztó elhanyagoltságról és szemétről - olvasható a cikkben. Különösen fájdalmas látni - így az írás - a romvár gondozatlanságát, állagromlását annak ismeretében, hogy milyen volt ép állapotában néhány évszázaddal ezelőtt, és kik laktak benne - emlékeztetett a cikk.
1392-ben Zsigmond király a Drágfyaknak adományozta a várat, várnagyai 1413-tól Máramaros vármegye alispánjai voltak. 1511-ben II. László magyar király 20 ezer aranyért bérbe adta a várat és a hozzá tartozó földbirtokokat Perényi Gábor ugocsai főispánnak. 1514-ben azonban a Dózsa György vezette népfelkelés idején a parasztok elfoglalták és birtokukba vették.
A törököktől elszenvedett vereség és Magyarország széthullása után az erősség 1526-ban az Erdélyi Fejedelemséghez került, de I. Ferdinánd seregei rövidesen elfoglalták. Sűrűn cserélt gazdát, Erdély kulcsfontosságú erődítményévé vált, urai Békés Gáspártól Apafi Mihályig előkelő erdélyi fejedelmek voltak. A 17. században is többször ostromolták meg, sikertelenül, majd a Rákóczi-szabadságharc egyik központjává vált.
1703. augusztus 17-én a helyőrség megölte a vár osztrákhű parancsnokát Eitnert, kinyitotta a felkelők előtt a kaput és a szabadságharchoz csatlakozott. Az osztrákok a kuruc felkelés bukása után csak 1711-ben tudták elfoglalni a várat. A császár utasítást adott lerombolására, de parancsát nem hajtották végre. 1717-ben ismét a tatárok próbálták elfoglalni a várat, de kénytelenek voltak feladni ostromát, sőt a helyőrség Visk alatt megtámadta seregüket és súlyos veszteséget okozott neki.
Utolsó várnagyának, Gervay Péternek 1766-ban bekövetkezett halála után néhány hónappal egy éjszaka három helyen is villám sújtott a várba. Épületei kigyulladtak, a lángok elérték a lőportornyot. Hatalmas robbanás rázta meg a környéket. A bevehetetlen várból csak füstös, kormos, égbe meredező falak maradtak. 1773-ban Mária Terézia királynő fiát, Józsefet küldte a vár megtekintésére. Meggyőződött róla, hogy vár menthetetlen és elvesztette stratégiai jelentőségét, ezért parancsot adott a várőrség Munkácsra telepítésére. A várat soha többé nem építették fel, az idő és a romboló kezek tovább pusztították.
(Forrás: Wikipedia)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
