Négy magyar helyszín pályázik az európai kulturális örökség címre

2008. július 21. 18:20

Vitéz János váradi püspök, esztergomi érsek, reneszánsz tudós és mecénás (1408-1472) dolgozószobája, a Studiolo az esztergomi királyi várban található. A helyiség leginkább az erények freskójának termeként ismert: a négy, úgynevezett sarkalatos erény egész alakos, allegorikus alakjának falképe 1934 őszén bukkant elő. Hiller István idén januárban, a Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából meghirdetett Reneszánsz Év megnyitóján jelentette be, hogy az évad keretében felújítják a humanista tudós dolgozószobáját.

A visegrádi palota története a 14. századra nyúlik vissza: 1323-ban Károly Róbert Visegrádra helyezte székhelyét és a városban egy királyi házat építtetett. Ezt I. Lajos bővítette ki több lépésben palotává. A ma romjaiban álló épület a 14. század utolsó negyedében épült, részben még I. Lajos, részben már Zsigmond király uralkodása alatt. A 123 méterszer 123 méteres, szabályos elrendezésű palotához észak felől kert, dél felől a Zsigmond által 1424-ben, a régebbi királyi kápolna helyén alapított ferences kolostor csatlakozott.

1405-1408 között Zsigmond a székhelyét Visegrádról Budára helyezte át, a visegrádi palota ettől kezdve vidéki rezidenciává vált. 1476 és 1484 között Mátyás király a palotát késő gótikus stílusban felújíttatta. Az épület egyes részein reneszánsz elemek is megjelentek: a Herkules-kút és a Múzsák kútja, a díszudvar loggiája, a kápolna orgonakarzata és oltárai. Ezek az első emlékei az Alpokon túli Európában az itáliai reneszánsz stílusnak. A palotát az 1544-es török hódítás után elhagyták. Feltárása 1934-ben indult meg, és napjainkban is tart. Műemléki helyreállításakor az egykori királyi lakóépületet és a kertet is helyreállították. Ma az épületben a Mátyás Király Múzeum kiállításai láthatóak.

A debreceni Református Nagytemplom Péchy Mihály tervei szerint épült 1805 és 1824 között klasszicista stílusban. A kétszarvú templom a magyar református egyház jelképe, miatta nevezik a várost gyakran kálvinista Rómának. 1500 négyzetméteres alapterületével az ország legnagyobb református temploma. A templom nevezetességei közül kiemelkedik az 1838-ban készült és 1995-96-ban újjáépített műemlék orgona, mely az ország második legnagyobb mechanikus orgonája, sőt a magyarországi református templomok közül a debreceninek van a legnagyobb harangja is.

A Nagytemplom számos egyház- és nemzettörténeti, illetve ökumenikus szempontból is kiemelkedő eseménynek volt a színhelye. 1849. április 14-én Kossuth Lajos itt hirdette ki a Függetlenségi Nyilatkozatot, ennek emlékét őrzi a templomban látható Kossuth szék. 1967-ben itt ünnepelte meg a magyar református egyház fennállásának 400. évfordulóját. 1991-ben a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozójának és II. János Pál pápa történelmi jelentőségű látogatásának volt a színhelye.

Az Almás-patak szigetén álló szigetvári várat 1420 körül építtette Szigeti Oszvald, később a Garai, majd az Enyingi Török családé lett. 1543-tól királyi vár volt. A magyar történelembe az 1566-os ostrommal írta be magát,amikor II. Szulejmán szultán Bécs ellen induló, mintegy 80 ezres seregét az akkori várkapitány, Zrínyi Miklós horvát bán a várfalak előtt megállította. Zrínyi 2500 katonájával védte a várat, de a szüntelen ostrom után a külső erődítményt feladta és a belső várba húzódott a megmaradt 800 katonájával. Mikor már ezt sem tudták tartani, Zrínyi kitört a várból.

Az erődítmény eleste után 123 évig török zászló lengett a vár felett. Ez idő alatt épültek a hatalmas bástyák és II. Szulejmán szultán dzsámija, a Mekka felé néző oldalon pedig kőkeretezésű, egykor csempével borított mihráb-fülke látható. Északnyugat felől minaret csatlakozik a dzsámihoz. A törököktől Vecchi Gábor ezredes foglalta vissza a várat 1689-ben. 1930-ban Andrássy gróf a dzsámival közös tető alatt nyári kastélyt építtetett.

(Múlt-kor/MTI)