Kódexmásolás mérgezhette meg a szerzeteseket
2008. június 30. 13:16
Hat különböző dániai temető középkori leletei bizonyítják, hogy a kódexmásolással foglalkozó szerzetesek a munkájukhoz szükséges, a vörös tinta egyik alkotóanyagát adó higany áldozatai lettek.
<
Øm ciszterci apátságának kertjében eltemetett szerzetesek nem voltak betegek, ám csontjaikban igen magas higanykoncentráció volt. A kutatók szerint ennek magyarázata vagy abban keresendő, hogy a szerzetesek higanytartalmú orvossággal próbálták gyógyítani a leprásokat és szifiliszeseket, vagy akkor szennyeződhettek a méreganyaggal, amikor a díszes kódexeket másolták.
Lund Rasmussen és munkatársai a csontokból vett mintákat összehasonlították a közeli Svendborg ferences temetőjében elhantoltak maradványaival, akikben nem találták higany nyomait; ők azonban kódexeket sem másoltak. A csontok elemzése során az egykori étrendre is fény derült: a szerzetesek főként tengeri halakat ettek.
Ez a rend jellegzetessége is lehetett, hiszen míg a ferencesek többféle húst is fogyasztottak, a ciszterek a helyi regula szerint nem ehettek négylábú állatok húsából. Bár a jelenlegi környezetszennyezés miatt a modern halfélék igen magas higanytartalommal bírnak, a középkorban semmilyen hasonló nem fenyegetett, így ezt a forrást kizárhatták a vizsgálat során.
A kutatás, amelynek részletei a Journal of Archaeological Science augusztusi számában lesznek olvashatók, egy korábban ismeretlen FOS nevű betegséget is bemutat, amely a leprához hasonlóan ölte meg áldozatait, és jellegzetes csontsérülésekkel is járt. A betegséget Jesper Lier Boldsen azonosította, aki szerint még nem tudni, hogy a betegség halálos volt-e, de minden bizonnyal igen fájdalmas lehetett.
A szent szövegek másolásába máshol is sokan belehaltak: izraeli kutatók hasonló higanysó nyomait találták meg a holt-tengeri tekercseken is.