Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Átdatálták Caesar britanniai érkezését

2008. június 27. 10:56

Julius Caesar i.e. 55-ben érkezett meg inváziós hadseregével Britanniába, kitolva ezzel az ismert világ határait, ám egyben évszázadokig tartó vitát is okozva a történészek között.

<

Ők azonban a régészek és antropológusok feltételezéseivel szemben túlzottan nem rugaszkodnának el az évtől, így a partraszállás napját augusztus 22-23-ára teszik. Az intézmény fizikusai, Donald Olson and Russell Doescher szerint a történelemkönyvek emellett azt is állítják, hogy Caesar Doverben szállt partra a Walmeer és Deal közti partszakaszon. Ez azonban nem lehet pontos, hiszen az adott napi hullámzás messze sodorta volna onnan a hajókat.

A vita kiindulópontja pont a szemtanú visszaemlékezése: Caesarnak a gall háborúkról írt műve, amely a partraszállás mellett bemutatja az aktuális holdállást, és részletesen megörökít minden apró részletet a híres fehér sziklák környékén. A leírás bemutatja, hogy a flotta a megfelelő szelek és hullámzásnak köszönhetően 10 kilométert hajózott, mielőtt megfelelő helyet találtak volna. A kutatók szerint azonban a késői korok tévednek Caesar leírásának értelmezésében.

A különleges part menti alakzatok és a parton látott tereptárgyak miatt korábban a legnevesebb történészek, így Thomas Rice Holmes és Charles Francis Christopher Hawkes régész is úgy vélekedtek, hogy Caesar északkelet felé hajózhatott, és a mai Deal mellett szállt partra. A délnyugati partok szerintük egyáltalán nem illenek a leírásba. George Biddell Airy, csillagász és királyi admiralitás hullámtani kézikönyvének társszerzője, Harold Dreyer Warburg azonban úgy gondolja, hogy a hullámzás iránya miatt ez lehetetlen lett volna, így a későbbi diktátor az adott időpontban csak a déli partok mentén hajózhatott.

A Texasi Állami Egyetem kutatói ezért 2007 augusztusában Angliába utaztak, hogy a problémát a helyszínen tanulmányozzák. Szerencsés egybeesés volt, hogy a holdciklusok nagyjából a Caesar érkezéséhez hasonló természeti körülményeket eredményeztek, amilyet legközelebb csak 2140-ben tapasztalhatunk majd. A kiterjedt helyszíni kutatások során hullámtani vizsgálatokat végeztek, GPS-szel követtek egy szabadon úszó hajót, és más körülményeket is behatóan megvizsgáltak.

A vizsgálatot segítette Valerius Maximus első századi emlékiratainak tanulmányozása is, aki Factorum et dictorum memorabilium libri IX. (Emlékezetes tettek és mondások kilenc könyve) című munkájában megörökítette egy római katona bátorságát, aki szerint a flotta érkezésekor apály volt a partokon, miközben a tradicionális dátum esetében dagálynak kellett volna lennie.

A második áttörés akkor következett, amikor elővették Robin G. Collingwood történész munkáját, aki 1937-ben egy lehetséges fordítási hibát azonosított Caesar érkezése kapcsán: a IIII-nek írt számot ugyanis VII-nek vagy VIII-nak írták át. Ez pedig azt jelenti, hogy Caesar 22-23-án érkezhetett, amikor viszont hullámzás lehetővé tette a már említett északkeleti utazást.

Az elmélet így már megállja a helyét, a topográfiai adatok alátámasztják a hullámtani és a kronológiai vizsgálatok eredményeit, amelyeket most már Caesar visszaemlékezése is alátámaszt. A kutatás részletei a Sky&Telescope magazin augusztusi számában olvashatók.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Átdatálták Caesar britanniai érkezését

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra