50 éve végezték ki Nagy Imre miniszterelnököt és társait
2008. június 16. 10:16
Az utolsó szó jogán
Lejátszották a Nagy Imre-perben éppen ötven éve hozott ítéletek hangfelvételét; vasárnap Budapesten, a zsúfolásig telt Centrális Galériában az volt hallható, amint Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót halálra ítélték.
A per többi vádlottját, Kopácsi Sándort, a nemzetőrség helyettes vezetőjét életfogytiglani, Donáth Ferenc szocialista politikust 12 évi, Jánosi Ferencet, Nagy Imre vejét 8 évi, Tildy Zoltánt, Nagy Imre államminiszterét 6 évi, Vásárhelyi Miklóst, Nagy Imre sajtófőnökét 5 évi börtönbüntetésre ítélték. A népbírósági tanács vagyonvesztésre is ítélte a vádlottakat, és az életben maradókat nyolc-tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.
Vida Ferenc, a tanács elnöke a hangfelvételek tanúsága szerint azt hangsúlyozta, hogy a vádlottak mindegyikét, igaz különböző mértékben, de bűnösnek találta a népi demokrácia megdöntését célzó szervezkedés vezetésében vagy a szervezkedésben való részvételben, illetve összeesküvésben, Maléter Pállal szemben pedig ezen kívül szerinte a kémkedés és a zendülés vádja is bebizonyosodott.
|
Vida Ferenc  |
Az ítélet indoklásában a bíró felhozta, hogy Nagy Imre már 1955 végén megkezdte az államellenes összeesküvését, körülötte jelentékeny pártellenzéki és értelmiségi csoport alakult ki, amely a szocializmus felszámolását tűzte ki célul. Ugyanígy bebizonyítottnak mondta az ítélet a hangfelvétel szerint Nagy Imre befolyásának növekedését a Petőfi Körben és az Írószövetségben, valamint megállapította, hogy "jobboldali, elhajló nézeteit az Öt alapelv című programban tette közzé".
Ezzel a ténykedésével Nagy Imre utat nyitott a sovinizmusnak és a demagógiának, amellyel "a tényleges hibákat felnagyították" - hangzott el ötven évvel ezelőtt - és ez az akció aztán 1956 nyarán és őszén felerősödött. A "szervezett, zárt csoporttól" Nagy Imre elvárta, hogy utasításait konspiratív módon hajtsák végre - mondta a bíró, aki külön megemlítette a jugoszláv nagykövetséggel kialakított szoros kapcsolatot, amelyet a vád tanúi szerinte alátámasztottak.
szólj hozzá: Ítélet Nagy Imréék perében
Vida szerint 1956. október 23-án kihasználta a Nagy Imre-kör a forradalom adta lehetőségeket, és átvette a hatalmat, ezután október 28-án pedig ráerőltette akaratát a pártvezetésre, amely forradalomnak és szabadságharcnak nyilvánította az eseményeket. Az ítélet azt is a szemére vetette a Nagy Imre-körnek, hogy a nemzetőrségbe október 30-tól felkelőket soroztak javarészt, majd mintegy háromezer embert letartóztattak. Nagy Imre súlyos bűne volt továbbá - állította a bíróság -, hogy november 4-én a szovjetek elleni harcra buzdított.
Maléter Pállal szemben kimondta az ítélet indoklása, hogy már október 28. előtt átállt a felkelőkhöz, és köze volt a Köztársaság téri pártszékház ostromához. Bűne volt továbbá az ítélet szerint, hogy a Budapestre vezető utakat elzárta a szovjet katonák előtt. Gimes Miklóssal szemben azt hozta fel az ítélet indoklása a felvétel tanúsága szerint, hogy az "ellenforradalom" leverése után az illegális Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom élére állt, valamint szerkesztette az Október huszonharmadika című, a Kádár-rendszerrel szembehelyezkedő lapot. A bírói ítélet az enyhítő körülmények figyelembe vétele ellenére is csak halálbüntetés kiszabása lehet - mondta a bíró.
Nagy Imre az utolsó szó jogán azt mondta: "A halálos ítéletet a magam részéről igazságtalannak tartom (...), elfogadni nem tudom. Egyetlen vigaszom az (...), hogy a magyar nép és a nemzetközi munkásosztály felment a súlyos vádak alól, amelyekért nekem életemet kell áldoznom. Úgy érzem, eljön majd az idő, amikor igazságot lehet szolgáltatni az én ügyemben. Kegyelmet nem kérek. Úgy érzem súlyos tévedés, bírói tévedés áldozata vagyok." Maléter Pál és Gimes Miklós kegyelmet kért.
A hangfelvétel lejátszása után Gálffi László színművész felolvasta az 1958. június 16-án éjfélkor a Kossuth Rádión leadott közleményt a bírói ítéletről, amely egyúttal azt is tartalmazta, hogy az ítéletet végrehajtották. A vasárnap záróprogramon megjelent többek között Mécs Imre egykori 1956-os halálra ítélt és Rácz Sándor, a Budapesti Munkástanácsok 1956-os elnöke.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
