Indiana Jones és a végzetes hibák mozifilmje
2008. június 13. 12:09
A peruiak többsége meglepőnek tartja, hogy az alkotásban bemutatott történeti tények annak ellenére is tévesek, hogy a valós információkból is igencsak pofás film kerekedett volna.
<
A film túlnyomórészt Peruban játszódik, ám a helyiek igencsak csóválják a fejüket annak tévedései miatt - számolt be róla a Reuters. Ilyen az a jelenet, amikor a leghíresebb kincsvadász szinte érkezésekor beszámol fiának arról, hogy a bennszülött kecsua nyelvet akkor tanulta meg, amikor a mexikói forradalmár, Pancho Villa fogságában volt.
Édesmindegy, hogy nácik vagy oroszok fogságában |
A nyelvi kérdés később is előkerül: a film végén közép-amerikai maja harcosok veszik körbe Indyéket a perui dzsungelben, és kecsuául beszélnek hozzájuk; a valóságban bár a térségben több száz más nyelv él, a kecsua nincs közöttük. A perui Nemzeti Könyvtárat vezető Hugo Neyra szerint "ez botrányos tévedés".
A film egyébként egy igazi B-kategóriás alkotás, méghozzá a gyengébbik fajtából: futóhomok, emberevő hangyák és hatalmas hawaii vízesések hátráltatják a hőst felfedezőútján. Ezek közül - meglepő módon - egy sem található a perui Amazóniában, ahol El Dorado legendás városát keresik.
A perui szakértők azonban a legkomolyabb sértésnek azt tartják, hogy Spielberg és Lucas Chichén Itza maja piramisának pontos másolatát helyezte el a dzsungel mélyén. A történészek szerint kezdeti lelkesedésük csalódottságba váltott, hiszen míg korábban örültek, hogy Spielberg és Lucas végre az amerikai kontinens múltjával foglalkozik, ennek meg is lett az eredménye: a direktor és a forgatókönyvíró langyos masszává gyúrta össze az egymástól térben is időben is távol álló civilizációkat.
Teodoro Hampe történész szerint a film a tipikus amerikai megközelítést mutatja, amely szerint Latin-Amerika országai között az égadta világon semmilyen különbség sincs.