Katonasírt találtak a római katakombákban
2008. június 3. 15:13
Öt évvel ezelőtt a római Via Casilinán egy összeomló zárdaépület alatt öt kamra került elő 1200 holttesttel, amelyeket az i.sz. 3. század elején, egyszerre temettek el.
<
Még a híres régésznek, a katakombákat a 19. század végén feltáró és feltérképező Giovanni Battista de Rossinak sem volt sejtelme a kamrák létezéséről. Hogyan lehetséges ez? "Rossinak valószínűleg nem volt elég pénze, hogy az ásatások folytatása érdekében megerősítse a kolostor alapzatát, amely egészen a katakombákig lenyúlik" - véli Raffaella Giuliani régész, a katakombák felügyelője.
A katakombák közelsége ellenére még az sem biztos, hogy az újonnan felfedezett kamrákban lévő tetemek keresztények voltak. "Nincs olyan bizonyíték, amely egyértelműen kizárná, hogy pogány sírról van szó" - mondja Giuliani. Ha ez így van, felvetődik a kérdés: mit keres egy pogány temetkezési hely a keresztény katakombák között?
A válasz talán a katakombák helyének történetében rejlik, hiszen a terület eredetileg a Traianus császár által az i. sz. 1. század végén alapított császári lovastestőrség (equites singulares Augusti) lakhelye és gyakorlótere volt. A 4. században Constantinus ellenfelét támogatták, és az i.sz 312-ben lezajlott Milvius-híd melletti csata után feloszlatták őket. A területet a keresztények kapták meg, és a császár anyjának is itt emeltek mauzóleumot.
A tetemek közelebbi vizsgálata a katonai sír elméletet erősíti. A testeket gipszréteg fedte. "Ez a test konzerválásának legegyszerűbb és legolcsóbb módja. A római kor katonai sírjaira jellemző" - magyarázza Guiliani. Ennek ellenére még mindig nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a kamrák keresztény vagy pogány maradványokat rejtenek. Az asszonyok és gyerekek tetemei nem zárják ki, hogy katonai sírról van szó, hiszen nagyon valószínű, hogy a katonák a családjaikkal együtt tartózkodtak itt.
Egy járványos temetkezésekre szakosodott régészcsoport már 100 csontvázat kiemelt. Jelenleg trauma nyomai után kutatnak a csontokban, ami inkább tömeges üldöztetésre utalna, mintsem betegségre, de eddig még nem találtak semmit. "Eddig úgy tűnik, hogy nem keresztényüldözés, hanem pestis vagy járvány áldozatairól van szó, de még sok munka áll előttünk. Ebben a pillanatban nem tudunk végleges eredményt mondani." Ami biztos, hogy a sötét katakombák még mindig tudnak újat mondani az ókori Rómáról.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
