A balatoni Riviérától egy rebellis rockoperáig
2008. május 30. 14:00
Képtelen ötletnek tűnt, pedig igazzá vált: Szent István dalra fakadt 1983-ban. 25 éve mutatták be az első magyar rockoperát, de sikere ma is töretlen - derül ki a Múlt-kor 2. évfolyamának 32. részéből, ahol azt is megtudhatjuk, hogy kinek volt Riviéra a Balaton.
Az István a király ötlete először 10 évvel a királydombi bemutató előtt fogalmazódott meg a szerzőkben. A hetvenes évek elején tombolt a hippi-láz és olyan remekművek születtek, mint a Hair, vagy a Jézus Krisztus Szupersztár. A Szörényi-Bródy szerzőpáros Boldizsár Miklós dramaturggal együtt szeretett volna egy hazai rockoperát létrehozni, de erre akkor még - állításuk szerint - sem ők, sem az akkori politikai rendszer nem volt még elég érett.
A Koncert című - Illés zenekarról szóló film - sikerén felbuzdulva, Nemeskürthy István a Budapest Filmstúdió vezetője újabb filmet rendelt meg az alkotóktól. Boldizsár Miklós drámája nyomán 1983-ban létrejött az István a király. A darabot 1983. augusztus 20-án mutatták be. A közönség több mint fél órán keresztül állva tapsolt. A korabeli kritikák szinte egyöntetűen méltatták a darabot. Az előadást a Királydombon több mint százezren látták, a róla készült filmre több mint egy millióan váltottak jegyet és a belőle készült lemezt 750 ezren vásárolták meg.
A műsor másik felében azt láthatjuk, hogy bár a 18. században még kiszárították és parcellázták volna, a reformkorban viszont már bordalokat és költeményeket írtak a Pannon tengerről. A Balatont egy évszázaddal később, a Kádár-korszakban Magyarország legkedveltebb üdülőhelyeként már magyar Riviéraként emlegettek. A Balaton-kép története a SZOT-üdülők nosztalgikus világán át Zimmer Feriig a mai adásban.
A 19. század leginkább az északi part története, Keszthely, Badacsony, Balatonfüred azok a centrális pontok, amelyek meghatározóvá válnak. Ebben az időszakban a legfőbb problémát az infrastruktúra hiánya jelenti, azonban a kor két nagy politikai ellenfele Széchenyi István és Kossuth Lajos, akik nyaranta leutaznak Balatonfüredre, mindketten a gőzhajózás szorgalmazóivá váltak.
A két háború közötti időszakban Magyarországon a nyaralás elsősorban a középosztály, a felső-középosztály és az elitrétegekbe tartozók kiváltsága volt, a második világháború utáni időszakban a kommunista hatalomátvételt követően ez megváltozott. A 40-es évek végétől, az 50-es évek elejétől a szakszervezetek feladatává tették, a jóléti intézkedések részeként a nyaraltatásnak a megszervezését.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
