Sietős lett az emlékparcellák helyzetének rendezése
2008. május 27. 17:00
Tegnap küldték el a történészbizottság jelentését a Rákoskeresztúri új köztemető 298-as és a 301-es parcellájában korábban emléktáblát állító szervezeteknek.
A bizottság javaslata szerint el kellene távolítani az emléktáblákat a Rákoskeresztúri új köztemető 298-as és a 301-es parcellájából, s olyan emlékműveket kellene felállítani, amelyeken már nem szerepelnek nevek - mondta el idősebb Sömjéni László, hozzátéve: `gyors intézkedést remélnek`, mert június 16-án lesz Nagy Imre mártír miniszterelnök és társai kivégzésének ötvenedik évfordulója.
A bizottság javaslatát M. Kiss Sándor, a testület elnöke még pénteken azzal magyarázta, hogy a táblákon mintegy negyven százalékban olyanok neve szerepel, akik nem méltók arra, hogy az utókor tisztelje őket. A történész akkor elmondta: fizikailag érzékelhető éles határ ma már nemigen húzható a a 298-as és a 301-es parcella között, mert azok "összenőttek" az idők folyamán.
Az elhantolások mindkét helyen válogatás nélkül történtek, tekintet nélkül arra, hogy háborús bűnös, köztörvényes bűnöző vagy a polgári demokráciáért küzdő, és ennélfogva a kommunizmus áldozatává lett ember volt az, akit eltemettek. Ez adja a magyarázatot arra, hogy az emléktáblán a nevek "összekeveredtek", ami "tarthatatlan helyzet" - mondta M. Kiss Sándor.
A 298-as parcellában 1945 és 1956 között, míg a 301-esben 1956 és 1962 között temették el a börtönben különböző módon meghalt személyeket. A 300-as parcellában nyugszanak Nagy Imre kivételével a Nagy Imre-per áldozatai (Maléter Pál, Gimes Miklós és Szilágyi József), a megtorlások során kivégzett, de előbb vidéken elhantolt szabadságharcosok, valamint ott találhatók az 1956-ban börtönbüntetésre ítélt, de a rendszerváltozás után meghaltak közül is néhányan.
Boross Péter volt miniszterelnök - a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnökeként - a Népszabadság tavaly novemberi és decemberi cikkeire reagálva kérte fel állásfoglalásának kialakítására a történészbizottságot, amely 2008 elején kezdte meg munkáját. A legfőbb cél az emléktáblákra felírt személyek nevének azonosítása volt. A vizsgálat során Zinner Tibor és Szakály Sándor a 298-as parcellával, míg M. Kiss Sándor, Rainer M. János és Horváth Miklós a 301-es parcellával foglalkozott.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
