Pszichológiai hadviselés a népbírósági perekben
2007. október 19. 15:00
A második világháború után négy magyar miniszterelnököt vontak felelősségre a hazai népbíróságok. Ezek közül a legnagyobb figyelmet két per kapta: Bárdossy Lászlóé és Szálasi Ferencé. A filmfelvételek alapján úgy tűnik, mindketten elszántak a végsőkig, és nem bánják tetteiket. Az ellenük folytatott pszichikai hadviselést azonban már nem viselték egyformán - derül ki a Múlt-kor második évfolyamának hetedik részéből.
1945. október 3-án szállt le az a repülőgép Budapest határában, melyen feltehetően a legtöbb magyar közjogi méltóság utazott egyszerre a magyar történelemben. Mégsem volt ez dicső földet érés. Háborús bűnösként szállították haza őket.
A háború után népbíróságokat állítottak fel, és hamarosan égy magyar miniszterelnök került eléjük: köztük volt Bárdossy László és Szálasi Ferenc is. Már korábban sem ígért sok jót, hogy a 'demokratikus rendőrség' kezébe kerültek. A Péter Gábor irányította ÁVO azonban, későbbi gyakorlatától eltérően, nem kínzással, inkább pszichológiai ráhatással próbálta megtörni a kezébe került foglyokat.
A pszichés ráhatást persze nem csak a vádlottakkal, de a társadalommal szemben is gyakorolták a háború után hatalmon lévők. Eredetileg Szálasi Ferenccel kezdték volna a felelősségre vonást, 1945 őszén azonban változtattak a sorrenden. Bárdossy Lászlót vették előre, aki 1941 tavaszától 1942 tavaszáig, egy évig állt a magyar kormány élén. Bárdossy egy művelt, rendkívül intelligens diplomata volt, ami megmutatkozott abban, ahogy a tárgyaláson a bíróság fölé kerekedett. Szerencsés Károly történész szerint Bárdossy egyetlen pillanatra sem tört meg a perben, inkább a bíróság nem tudott mit kezdeni a náluk jóval felkészültebb jogásszal.
Nem érezte azonban bűnösnek magát Szálasi, aki már saját korában is egészen más megítélés alá esett, mint Bárdossy. Társadalmi támogatottsága szinte nem volt, hiszen Horthy Miklós lemondatása, elfogatása révén, német katonai segítséggel került hatalomra.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
