X. (Bölcs) Alfonz

2007. október 10. 20:12

(1221 - 1284)

X. (Bölcs) Alfonz 1252-től Kasztília királya, 1257-1275 között a Német-római Birodalom királya, III.(Szt.) Ferdinánd és Izabella, Sváb Fülöp leányának a fia. Kitűnő uralkodóként, hadvezérként és rangos költőként is tisztelték: a spanyol nemzeti líra megalkotói közt tartják számon. Támogatta a jogászi rend és a városi szabadság kibontakozását (Puero Real, 1255), befejeztette a (Szt.) Ferdinánd által megkezdett törvénygyűjteményt. Pisa és Marseille polgárainak biztatására a német királyi trónra pályázott. II. Arnold trieri érsek őt hozta ki győztesnek a Plantagenet-házi Cornwalli Richárddal szemben. (Miután a cseh király mindkét jelöltnek megadta a voksát, jött létre a kettős választás lehetősége.)

Bár X. Alfonz sohasem járt német földön, a német-római királyi és császári méltóság növelte Kasztília tekintélyét a Földközi-tenger országaiban, s előmozdította a IX. (Szt.) Lajossal való szövetséget Észak-Afrika meghódítására. (Délen X. Alfonz országához csatolta Cádizt, Jerezt, Medina Sidoniát, San Lucart, Algarvia egy részét és Murciát.). Mecénásként hozzájárult az arab nyelvről való fordítás fejlődéséhez (támogatta a toledói fordító iskolát, amely a görög filozófiát, az arab medicinát, csillagászatot és matematikát közvetítette Európába). Az európai tudományosság fejlődését sokoldalúan segítette, csak a ptolemaioszi csillagászati táblák megjavítására 40 ezer aranyat fordított; az Estoria de Espana (Spanyolország története) és a General a grand Estoria (A világ története) szerzőjének tartják.