VI. Vahideddin Mohamed

2007. augusztus 13. 17:26

(1861 - 1926)

VI. Vahideddin Mohamed, az utolsó török szultán és kalifa, 1861. január 14-én született Isztambulban, az Oszmán-dinasztiából. 1918 nyarán került a trónra, akkor, amikor az I. világháborúban már küszöbön állt a török fegyverletétel.

VI. Mohamed kormánya 1918. október 30-án fegyverszünetet kötött az antanthatalmakkal, s hogy megtörje a nacionalisták erejét, még 1918-ban feloszlatta a parlamentet. A következő évben Musztafa Kemál pasa (Atatürk) vezetése alatt a nacionalisták (kemálisták) megszervezték a parlamenti többséget. A nemzetgyűlés 1920-ban kiadta az ún. nemzeti paktumot, amely a nemzeti szuverenitást és a fegyverszünet előírásait próbálta összeegyeztetni. Az antant 1920 márciusában óriási területek átengedését követelte Törökországtól, aminek következményeként VI. Mohamed áprilisban kénytelen volt a felháborodott képviselőket újra szétkergetni. A kemálisták Ankarába tették át székhelyüket, saját kormányt alakítottak, és összehívták a nagy nemzetgyűlést.

VI. Mohamed kormánya 1920 szeptemberében aláírta a sévres-i békét, amelyben török lakta területekről is lemondott. Kemál pasa és hívei elutasították a békeszerződést, s háborút indítottak a megszálló görög-antant csapatok, valamint a kormány ellen is. Győzelmeik nyomán a nagy nemzetgyűlés 1922. november l-jén felszámolta a szultanátust, s VI. Mohamed emigrációba kényszerült, Olaszországban telepedett le (a kalifai tisztséget 1924-ben szüntették meg). Kemál Atatürk az 1923-as lausanne-i békében elérte a sévres-i béke etnikai alapon történő revízióját, és megkezdődött a modern Török Köztársaság megteremtése.

VI. Mohamed az emigrációban, 1926. május 16-án halt meg San Remóban.