Pietro Badoglio

2007. augusztus 10. 14:38

(1871 - 1956)

Pietro Badoglio olasz marsall és államférfi 1871-ben született Grazzano Monferratóban.

Katonai pályára lépett, és az I. világháborúban tisztként harcolt az Osztrák-Magyar Monarchia ellen a véres isonzói fronton. A háború végén ezredes, majd tábornok. 1919-ben a király kinevezte a hadsereg vezérkari főnökévé, ezt a tisztséget 1921-ig töltötte be. 1928-1933 között Líbia kormányzója, majd 1933-1940 között ismét a hadsereg vezérkari főnöke. Olaszország 1935. október 3-án (lényegében a nagyhatalmak hallgatólagos jóváhagyásával) megtámadta Etiópiát, s Badoglio 1936 tavaszán legyőzte az utolsó ellenállást is, Etiópia olasz uralom alá került. 1936-1938 között mint Etiópia alkirálya igazgatta az olasz gyarmattá vált afrikai országot. Badoglio támogatta mindenben Mussolinit, így az 1936-1939-es spanyol polgárháborúban való részvételt is. Arra törekedett, hogy az olasz hódító törekvésekhez a hadsereget felkészítse, s a német hadsereg fegyvertársaként vegyenek részt a világ újrafelosztásában. 1940-ben altábornagyként ő lett a hadsereg főparancsnoka. Irányításával 1940. júniustól az olasz hadsereg is bekapcsolódott a II. világháborúba, megtámadta Franciaországot. 1940 októberétől Görögországra támadtak, de sorozatos vereségek után csak a németek 1941. tavaszi balkáni offenzívája hozta meg a sikert. Badogliót marsallá (tábornaggyá) nevezték ki. Az olasz hadsereg 1940 augusztusától Észak-Afrikában, 1941. júniustól pedig a Szovjetunióban is harcolt a németek oldalán. Az 1942-1943. évi afrikai és szovjetunióbeli vereségek hatására Badoglio szembekerült Mussolinivel. III. Viktor Emanuel király tudtával az angol-amerikai szövetségesek 1943. július 10-i szicíliai partraszállása után Badoglio a hozzá hű tábornoki karral és a hadsereggel puccsot hajtott végre, Mussolinit 1943. július 25-én elfogták és július 26-án megalakult a Badoglio-kormány. A szövetségesekkel fegyverszünetet kötöttek és 1943. október 13-án hadat üzentek Németországnak. A harcok még közel két évig folytatódtak, s közben a megalakult Nemzeti Felszabadító Bizottság szerepének erősödése miatt Badoglio 1944-ben lemondott a miniszterelnökségről.

A háború után az olasz szenatus a Mussolini-éra alatt játszott szerepéért elítélte, de az olasz fasizmus megdöntésében tanúsított tevékenysége elismerése- ként 1947-ben rehabilitálták. Badoglio visszavonult a politikától, s megírta az emlékiratait. 1956-ban a szülővárosában, Grazzano Monferratóban halt meg.