Léon Blum

2007. augusztus 10. 18:13

(1872 - 1950)

Léon Blum francia szocialista politikus és többszörös miniszterelnök 1872-ben született Párizsban. Az École Normale hallgatójaként szerzett diplomát, majd irodalom- és színikritikusként dolgozott.

Blum 1902-ben csatlakozott a Jaurés vezette szocialista csoporthoz, s részt vett 1905-ben a szocialista csoportokat egyesítő Francia Szocialista Párt létrehozásában. A pártvezető Jaurés közvetlen munkatársa lett. Blum is ellenezte az első világháborút, s Jaurés meggyilkolása után, 1914-től a Szocialista Párt egyik szárnyát vezette. Amikor 1920 decemberében a párt Tours-ban tartott kongresszusán kimondták a Szocialista Párt csatlakozását a III. Internacionáléhoz és megalapították a Francia Kommunista Pártot, a döntést ellenző kisebbség Blum vezetésével elhagyta a pártkongresszust és Blum elnökletével Francia Szocialista Pártként működött tovább. Az 1920-as években Blum képviselőként emelt szót az európai biztonság erősítéséért, majd a fokozódó fasiszta veszély ellen. Az 1934 februári nyílt fasiszta puccs elfojtása után Blum a Szocialista Párt nevében július 27-én aláírta a Kommunista Párt által javasolt egyezményt az akcióegységről. A kiszélesedő népfront összefogás eredményeként az 1936 április-májusában megtartott parlamenti választások a népfrontban egyesült pártok győzelmét hozták.

1936. június 5-én Blum vezetésével megalakult az első népfrontkormány. A kormány jelentős szociális és politikai engedményeket tett a dolgozók érdekében: 40 órás munkahét, fizetett szabadság, a fasiszta szervezetek betiltása. 1937. júniusban Blum lemondott, de 1938. március-áprilisban ismét ő lett a miniszterelnök. Az ekkor folyó spanyol polgárháborúban (1936-1939) egyetértett a be nem avatkozás politikájával. 1938 áprilisában Daladier vette át tőle a miniszterelnökséget.

Blumot 1943-ban letartóztatták, s 1945-ig a buchenwaidi, majd a dachaui koncentrációs tábor foglya lett. Az 1946. januárig hivatalban volt De Gaulle-kormány távozása után a Szocialista Párt alakított koalíciós kormányt, amelyet 1946 őszétől 1947 januárig ismét Blum vezetett. Mint jobboldali szocialista politikus, munkásegység-ellenes szövetségre lépett a Köztársasági Népi Mozgalommal (MRP), de a befolyását nem sikerült megerősíteni a munkásszervezetek körében.

Blum 1947 decemberével egy csoporttal kilépett az Általános Munkaszövetség (CGT) szakszervezeti mozgalomból és Jonhaux-val megalapította a Munkáserő (Forca Ouvriére, FO) nevű szervezetet. A munkások többségének támogatását azonban nem tudta megszerezni, a CGT maradt a legbefolyásosabb tömegszervezet. Blum a Szocialista Pártban ezekben az években is tekintélyes politikus maradt, a „harmadik erő” politikáját hirdette a polgári pártokkal és a kommunistákkal szemben.

1950-ben halt meg Jony-en-Josas-ban.