Jean Louis Barthou

2007. augusztus 10. 14:39

(1862 - 1934)

Jean Louis Barthou francia államférfi 1862-ben született Oloon-Sainte-Marie-ban. Jogot tanult, majd diplomáciai szolgálatba lépett. 1894-től 1909-ig több francia kormányban viselt miniszteri tisztséget, így ellátta többek között az igazságügyi és a közmunkaügyi tárca irányítását is.

1913. március 22-én Poincaré köztársasági elnök Barthou-t miniszterelnökké nevezte ki. Rövid kormányzati időszakában a háború elkerülésére törekedett, de az egyre erősödő nacionalista és háborús légkörben 1914 elején lemondott a miniszterelnökségről.

Barthou az I. világháború befejeződése után kapott ismét fontos szerepet a francia politikában. Mint konzervatív politikus mindenképpen egy olyan biztonsági rendszer kidolgozását sürgette Európában, amely garantálná a világháború eredményeként létrejött francia hegemóniát, elsősorban a feléledő német revansista törekvésekkel szemben. Diplomataként és befolyásos politikusként sokat munkálkodott ezen a külpolitikában. 1922-ben és az 1926-1929 közötti Poincaré-kormányban igazságügy-miniszterként jelentős jogi reformot hajtott végre. Franciaország ebben az időszakban éles Szovjetunió-ellenes politikát folytatott.

Hitler 1933-as hatalomra jutása és agresszív megnyilatkozásai után 1934. februárban Barthou lett a francia külügyminiszter. Arra törekedett, hogy a német veszély elhárítására az egész francia szövetségi rendszert átépítse. Túltette magát az ideológiai fenntartásokon, és a Szovjetunióval való szövetségkötést szorgalmazta. 1934 júniusában hozta nyilvánosságra az ún. „keleti Locarno” elnevezésű szövetségi tervét, amely Lengyelországgal és a Szovjetunióval irányozott elő garanciális és kölcsönös segítségnyújtást. Barthou és a francia külpolitika jelentősen hozzájárult, hogy 1934 októberében a Szovjetuniót felvették a Nemzetek Szövetségébe.

Barthou azonban nem tudta befejezni az európai biztonsági rendszer kiépítésének tervét: 1934. október 9-én Marseille-ben I. Sándor jugoszláv királlyal együtt horvát nacionalisták (usztasák) meggyilkolták. A merénylet előkészítésében a fasiszta német és olasz titkosszolgálatok is részt vettek, a merénylőket pedig a magyarországi Jankapusztán képezték ki. Barthou meggyilkolása nem akadályozta meg, hogy 1935-ben megkötésre kerüljön a francia-szovjet szerződés.