IV. Ulászló

2007. augusztus 10. 00:37

(1595 -1648)

IV. Ulászló lengyel király (véglegesen svéd király is) 1595. április 19-én született Krakkó mellett, Lobzowban, a Vasa-dinasztiából. Apja III. Zsigmond svéd és lengyel király volt, de a svéd trónról letaszították.

Ulászló Lengyelországban nevelkedett, s mint lengyel herceget, az orosz bojárok 1610 júliusában megválasztották cárrá, de ténylegesen nem uralkodott. Apja halála után, 1632-ben lépett a lengyel trónra, de apja jogán a svéd trónra vonatkozó igényét is fenntartotta élete végéig. IV. Ulászló rátermett, türelmes, lovagias, népszerű uralkodó volt. A trónra lépése körüli zavarokat kihasználva Mihály orosz cár ostrom alá vette Szmolenszket, de Ulászló legyőzte az oroszokat, sőt ő indított hadjáratot Moszkva ellen. 1634-ben végül is békére kényszerítette Mihályt, a polanowcei békében 200 ezer jóvátételt kapott, az oroszok lemondtak Livóniáról, ő pedig cserébe lemondott a cári cím használatáról.

IV. Ulászló tekintélye megnőtt külföldön is, III. Ferdinánd császár lányát, Cecília Renátát vette feleségül (annak halála után másodszor is megnősült, Gonzaga Mária Lujza hercegnőt vette el). 1645-ben a krimi tatárok ellen indított hadjáratot, és győzelmet is aratott felettük. További törökellenes hadjáratot tervezett (a krimi tatárok török vazallusok voltak), terveihez megnyerte a pápa és Velence anyagi támogatását, felvették vele a kapcsolatot a felszabadulásukban reménykedő bolgárok is. A nemesség - noha újabb kiváltságokat biztosított nekik -, nem támogatták a törökellenes hadjáratot, így ez elmaradt. A csalódott kozákok a halála után Bogdan Hmelnyickij felkeléséhez csatlakoztak.

IV. Ulászló 1648. május 20-án Mereczben halt meg.