Francesco (Francisco) Pizzaro

2007. augusztus 9. 17:09

(1475 - 1541)

Francesco (Francisco) Pizzaro spanyol konkvisztádor, Peru meghódítója 1475-ben született Spanyolországban, Trujillóban, egy hidalgo fiaként. A családja szegény volt, ezért nem kapott semmiféle nevelést, élete végéig írástudatlan maradt. Fiatal korát apja házában töltötte, egy rövid ideig Itáliában próbált szerencsét, majd 1502-ben érkezett az Újvilágba, Hispaniola szigetére, mint annyi szerencsevadász.

Pizzaro 20 éven keresztül élte a spanyol telepesek kemény életét, 1509-1513 között részt vett Ojeda és Balboa parancsnoksága alatt a mai Kolumbia területének meghódításában, majd Panama elfoglalásában. Pizzaro kegyetlen katona és parancsnok hírében állt. Panamában számos birtokkal rendelkezett. Itt hallott először egy Peru nevű aranyországról. Pizzaro expedíciót szervezett Peru megkeresésére, 1524-ben még sikertelenül, de 1526-1527 elején elértek az Inka Birodalom határára, ahol sok aranyat és ezüstöt láttak. 1529-ben Pizzaro Spanyolországba ment, ahol V. Károly császár támogatta a tervet és Pizzarót Peru helytartójává és főkapitányává nevezte ki. Az okirattal Pizzaro visszatért Panamába, ahol csapatot toborzott a nagy kalandra. 1530 végén, vagy 1531 elején indultak útnak, a sereg mindössze 180 fős volt, néhány ágyúval és lovakkal. Az inka határt elhagyva felépítették San Miquel (Amotape) erődjét. 1532. szeptember 24-én indult el a kis hadsereg San Miquelből az Inka Birodalom meghódítására. Pizzaro november 15-én ért Cajamarcába, amelynek környékén táborozott Atahualpa inka. A spanyolok megszállták a várost, majd november 16-án a meghívásukra Atahualpa meglátogatta Pizzarót. Az inkát Pizarro elfogatta, az őt kísérő mintegy 3 ezer indiánt pedig nagyrészt legyilkolták. Atahualpa foglyul ejtésével végzetes csapást mértek az egész Inka Birodalomra.

A néhány száz spanyol hódító sikeres hadjáratában nemcsak a technikai fölény (az ágyúk és a lovasság) és a pszichológiai előny játszott szerepet, hanem főként rituális okok: a spanyolok betörése és otromba lépései teljesen megzavarták a bonyolult rítusok szerint élő inkákat, akik el sem tudták képzelni, hogy bárki is kezet merjen emelni uralkodójukra, a Nap fiára. Atahualpa szabadon bocsátásáért a spanyolok elképzelhetetlen magas váltságdíjat követeltek: 88 köbméternyi aranyat. Atahualpa vállalta és össze is hordatta a váltságdíjat, Pizzaro azonban 1533. július 26-án mégis kivégeztette az inkát. A spanyolok pedig augusztus 11-én megindultak a jó 1100 kilométerre levő főváros, Cuzcó elfoglalására. A magas hegyeken átvonulva több indián támadást visszavertek, s 1533. november 15-én bevonultak Cuzcóba és elfoglalták a szétzilálódott birodalom fővárosát, a hatalmas várral, a Sacsahuamanttal együtt. A főváros elesett, a spanyolok az egész Inka Birodalmat uralmuk alá hajtották. 1535-ben megalapították az új fővárost, Limát.

A Perut meghódító vezérek - Pizzaro és Diego de Almagro - között vetélkedés kezdődött a hatalomért: 1538-ban előbb Pizzaro kerekedett felül és lefejeztette Almagrót, majd 1541. június 26-án Almagro fia szervezett összeesküvést, betörtek Pizzaro limai palotájába, és véres harc után megölték a nagy hódítót. Ma Francesco Pizzarónak, Peru leigázójának testét üvegkoporsóban őrzik Lima katedrálisában.