I. Pál (orosz cár)

2007. július 25. 12:54

(1754 - 1801)

I. Pál orosz cár 1754. október 1-jén Szentpétervárott született a Holstein-Gottorp-Romanov-házból. Apja III. Péter cár, anyja II. Katalin cárnő volt (aki 1762-ben puccsal vette át a hatalmat és megölette a férjét, III. Pétert is).

Pált az anyja távol tartotta az államügyektől. mert utódául nem őt, hanem a fiát (mármint az unokáját), a későbbi I. Sándort kívánta kijelölni. 1796-ban azonban mégis sikerült Pálnak az udvari csoportok maga mellé állításával a hatalmat átvennie és cárrá koronáztatnia magát. Pál önkényes, reakciós uralkodó volt, semmiben nem tűrte az ellenvetést. Külpolitikai tervei között mindenképpen a területi terjeszkedés állt, egy délibábot is kergetett, hogy meghódítja Itáliát. A török szultánnal megegyezett, hogy az orosz flotta a Fekete-tengerről kihajózhasson a szorosokon át a Földközi-tengerre. I. Pál hajóhada Usakov admirális parancsnoksága alatt elfoglalta a Ion-szigeteket, majd Nápolyt is.

Oroszország bekapcsolódott a Franciaország elleni második európai koalícióba. 1799-ben az orosz hadsereg Szuvorov marsall parancsnoksága alatt átkelt az Alpokon és több győzelmet aratott Észak-Itáliában a franciák felett. A Svájcba betört oroszok azonban vereséget szenvedtek, s közben Anglia megszállta Málta szigetét, mire I. Pál kilépett a Napóleon-ellenes koalícióból. 1800-ban Franciaországhoz közeledett. Angolellenes politikája elégedetlenséget váltott ki az Orosz nemesség körében, mivel Anglia volt az orosz nagybirtokokon termelt mezőgazdasági termékek legfontosabb felvevőpiaca. Szeszélyei és kegyetlenkedései csak növelték a népszerűtlenségét.

1801. március 12-én Pahl herceg, Pétervár kormányzója által szervezett összeesküvés I. Pált meggyilkolta. Az összeesküvést és a gyilkossági tervet I. Pál fia, I. Sándor trónörökös és Whitworth pétervári angol követ is ismerte. I. Pált a fia, I. Sándor követte a trónon (uralkodott: 1801-1825).