III. (Orániai ) Vilmos

2007. július 24. 23:21

(1650 - 1702)

III. (Orániai ) Vilmos, Hollandia kormányzója (helytartója) és angol király 1650. november 4-én született Hágában, az Orániai-Nassaui-házból. Apja II. (Orániai) Vilmos holland helytartó, anyja Mária, I. Károly angol király lánya volt. Vilmos 1667-ben nősült, II. Jakab, későbbi angol király lányát, II. (Stuart) Máriát vette feleségül.

Vilmos 1672-ben lett Hollandia kormányzója, amikor XIV. Lajos francia király támadásának hírére a nép a „de Vitt” testvéreket felkoncolta, s őt választotta korlátlan vezérnek. Vilmos a harctéren nem aratott nagy diadalokat (mint elődei), de szívósságával és ügyességével sikerült megvédenie Hollandiát a franciákkal szemben, s az 1679-ben megkötött nymwegeni békében biztosította továbbra is a függetlenséget. 1688-ban, az ún. dicsőséges forradalom idején a whig ellenzék feleségével együtt meghívta az angol trónra az apósával, II. Jakabbal szemben. A behívásukat a tory párt vezéremberei is támogatták. 1689-ben III. Vilmosként lépett Anglia, Irország és Skócia trónjára (a holland helytartóságot a haláláig megtartotta), felesége, II. (Stuart) Mária az 1694-ben bekövetkezett haláláig társuralkodó volt, azt követően Vilmos egyedül uralkodott. Vilmos a parlament jogkörét alkotmányos oklevélben, a Jognyilatkozatban (Declaration of Rights) biztosította, s ezzel lényegében létrejött a későbbiekben mások számára is mintaként szolgáló angol alkotmányos monarchia. Vilmos 1690-ben leverte a II. Jakab melletti ír felkelést, továbbá megújította a holland-angol szövetséget Franciaország ellen.

A halála előtt, 1701-ben adta ki a trónöröklési törvényt, mivel nem született utóda: az Oránia hercege cím a Nassau-Diez oldalágra szállt, az angol trónt pedig II. Jakab kisebbik lánya, Anna, majd a Hannover-ház örökölte. III. Vilmos 1702. március 8-án Londonban halt meg lovasbalesetben, a trónon (Stuart) Anna királynő (1702-1714) követte.