I. Mihály

2007. július 24. 22:10

(1596 . 1645)

I. Mihály orosz cár 1596. július 12-én Moszkvában született. Apja Fjodor Nyikitics Romanov, más néven Filaret métropolita volt, anyai ágon a Rurik-ház rokona.

1612-ben Minyin és Pozsarszkij vezetésével az oroszok kiűzték a lengyeleket Moszkvából. A duma egyértelműen elutasította, hogy külföldit vagy egyházi személyt válasszon cárrá. A választás azért esett Romanov Mihályra, mivel nagynénje IV. (Rettegett) Iván felesége volt, s bár Romanov nem volt hercegi család, de Fjodor Romanov az elhunyt I. Fjodor cár unokatestvéreként élvezett bizalmat.

Mihály 16 évesen került a trónra, 1613. november 6-án koronázták cárrá, vele került hatalomra a Romanov-dinasztia Oroszországban. Kezdetben atyja kezében összpontosult a hatalom, de Mihály hamarosan önállóan kezdett uralkodni. Rátermett, kiváló és nagy munkabírású cár volt, tevékenyen részt vett a törvényhozásban. 1617-ben a Sztolboro faluban (Tyihvin közelében) megkötött békével lezárta a svédekkel való hosszú háborúskodást, elveszítette ugyan a Balti-tengeri kijáratot, viszont visszakapta Novgorodot. Az 1617-es Moszkva elleni sikertelen lengyel támadás utána Denlino faluban 1618-ban kötött fegyverszünet átmeneti nyugalmat hozott. Az 1632-33-as háborút már I. Mihály indította a lengyelek ellen, s a háborút lezáró 1634-es poljanovói békében IV. Ulászló lemondott az orosz cári trónigényéről. Ez egyértelműen I. Mihály sikerét jelentette, lezárult Oroszországban a válságos évtizedek kora. A cár most már a belpolitikára koncentrálhatott, uralkodása hátralevő idejében a rendekkel való együttműködésre és a bojárokkal való hatalommegosztásra törekedett.

A dinasztiaalapító cár 1645. július 23-án Moszkvában halt meg, a trónon fia, Alekszej követte (uralkodott: 1645-1676).