A Sisi-kultusz változásai
2007. május 14. 15:00
Erzsébet királyné, azaz Sisi alakja ismét szervesen jelen van a köztudatban, mára azonban a korábbi Mária- és Szent Erzsébet-kép helyett csak Romy Schneiderre és az osztrák hagyományokra emlékezünk.
<
Az Erzsébet-kép egyik legfontosabb közvetítő eleme az Ernst Marischka népszerű színdarabjából készített, a császárné életét bemutató három részes filmsorozat volt, Romy Schneider és Karlheinz Böhm főszereplésével. Ez egészült ki az osztrák `kultikus` irodalom főbb műveinek fordításával, s könyvpiaci megjelenésével, amely különös népszerűséget szerzett a királynénak, összekapcsolódva a monarchia iránt megnyilvánuló nosztalgiahullámmal.
E sztereotípiák határozzák meg a királyné személyének jelenkori magyar értelmezését is, amely teljesen más (idegen) alapokra épít, mint az életében kialakult, mára a magyar történeti hagyomány konstans elemét jelentő korabeli megközelítés. Ferenc József korai politikájának következményeként az Erzsébet-kultuszt főként az motiválta, hogy az uralkodó személye sokáig volt vitatott a magyar köztudatban és ebből a problematikus helyzetből adódóan Erzsébet alakja került előtérbe. Ezen ellentétek feloldására Erzsébet életéből - megfelelő átértelmezést követően - közös vagy épp ellentmondó igényeket kielégítő elemeket emeltek be a kultikus kánonba, ennek eredményeként személye egyszerre jelképezi a dinasztikus hűséget és a szabadságvágyat, a liberalizmust, illetve a politikai determináltságot is.
Erre az időszakra tehető továbbá - a védőszentjével való gyakori párhuzamba állítás következményeként - a "második Szent Erzsébet" motívum feltűnése is. Rudolf trónörökös halálát (1889. január 30.) követően az egyszülött fiát sirató Mária alakjának analógiájára a Mater Dolorosa (Fájdalmas Anya) képe is felmerült. Az élete utolsó éveiben bekövetkezett sorstragédiákat gyakorta ugyancsak szakrális fordulatokkal, így például a szenvedés töviseinek említésével írják le, és ez a merénylet hatására a mártíromság motívumával bővült ki.
Vér Eszter Virág - Terra Recognita Alapítvány