Legitimista politikus a lovassport szolgálatában
2007. április 19. 14:00
Az első világháborúban három fronton harcolt, majd a párizsi békekonferencián képviselte a magyar álláspontot. A huszadik század egyik legérdekesebb személyiségű politikusa, a derbynyertes angol telivéreiről elhíresült Sigray Antal előbb Nyugat-Magyarország kormánybiztosa, majd a Horthy-korszak ellenzéki képviselőjeként a dinasztiahű politikusok vezetője lett. Amerikai felesége volt és a baloldallal szövetkezett, Mauthausen koncentrációs táborából már súlyos betegen szabadult. De vajon miért nevezte legjobb lovát Krúdy a világ leghasznosabb naplopójának?
Napkirály, Napkelet és Naplopó
Gróf Sigray Antal (1879-1947) az első világháborúban három fronton harcolt, majd Svájcban teljesített diplomáciai küldetést. Békés Márton az Elsõ század 2006/2 számában megjelent tanulmányából kiderül, feladatát az amerikaiak körüli lobbizás jelentette, ennek révén próbálta meg elérni, hogy a magyarok kedvezőbb elbírálást nyerjenek a párizsi békekonferencián.
A Széchenyi révén hazánkban elterjedt lovassport elsősorban a mágnások kedvelt időtöltése lett. Népszerűségét csak fokozta a dualizmus korának Széchenyi-kultusza. A magyar mágnások az Úrlovasok Szövetsége vagy a Magyar Lovaregylet keretein belül szerveződtek, vagyonokat tettek lovakra, és angol telivéreket futtattak. 1918 után a magyar legitimisták tették ki a lovassportot támogató réteget, így a Habsburg-párti előkelőségek a lóversenypályán gyakran találkozhattak egymással. Széchenyi világosan megfogalmazta a lovassport feladatát: Angliában a nyereség a fő cél, a lovak tenyésztése és nevelése az ehhez szükséges eszközt jelentette.
A húszas években a Sigray-istállóból olyan híres lovak kerültek ki, mint a Napkirály vagy a Napkelet. A legnagyobb sikereket a Naplopó érte el. Ez utóbbi négylábú 1926-tól díjak sokaságát szerezte gazdájának. Megnyerte a Milleniumi-, az Alagi, a Szent László-díjakat, diadalmaskodott a Magyar Derbyn. A korabeli sajtó a legendás Kincsemhez hasonlította a jószágot. A paci külföldön is szépen teljesített, aminek eredményeként tetemes pénzösszeg járt Sigraynak. Krúdy Gyula is megörökítette a pesti köznyelvben csak "a világ leghasznosabb naplopójának" nevezett ló sikereit. Az állat végül megsérült, felgyógyulása után azonban nem szerezte vissza régi fényét. Végül 1928-ban Sigray apaménnek küldte a Magyar Lótenyésztő Rt. Dióspusztai üzemébe, kiemelkedő utódot azonban nem tudott nemzeni. 1929-ben pusztulhatott el, emlékére szobrot is állítottak.
Sigray újabb lovakkal folytatta a versenyzést, 1930-ban Csákánnyal nyerte meg a Magyar Derbyt, de szépen szerepelt Pong, Rajna és Red Dragon is. A politikus azonban már keveset tartózkodott a pályán. 1942-ben tűnt fel utoljára, a Milleniumi-díjon. A dísztribünön ott ült Horthy a minisztereivel, azonban a lentebbi sorokat már a német tisztek foglalták el.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
