Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Szocialista divatdiktátor és botrány az Oscaron

2007. február 22. 10:46

Rotschild Klára, a létezőnek mondott szocializmus nagyasszonya divatszalonjában az elit varratott Párizsból hozott anyagokból és francia szabásminta alapján az 1950-es évek végétől - láthatjuk a magazin 1. évfolyamának 19. adásában.

<

A Váci utca mai is kedvelt bevásárlóhelye a budapestieknek és a turistáknak. Ma már azonban csak árnyéka régi önmagának. Ötven évvel ezelőtt még divatházak sorakoztak itt, például Rotschild Klára szalonja, s a várost ezért nemes egyszerűséggel `kis Párizsként` emlegették elsősorban persze a divat rajongói. A Rotschild szalonban varratni sikk volt.



Sőt, manöken sem lehetett ott akárki, szigorú rostán estek át a lányok. Nem volt elég, hogy szépek és jól mozognak, elvárták, hogy idegen nyelveket beszéljenek, hogy tudjanak viselkedni bizonyos helyzetekben, hogy ne hozzanak szégyent a szalonra. Mert a kifutóról a lányok illusztris vendégek sokaságát láthatták a nézőtéren: a társadalmi elit tagjai mellett a korszak leghíresebb színészei valamint politikusok és azok családtagjai tapsoltak a tetsző ruhadarabnak.

Rotschild Klára mindenképpen kivételezett személy volt, ő már az ötvenes évek második felétől kiutazhatott Párizsba egy-egy divatbemutatóra, kapott valutát, nem is keveset és bevásárolhatott, megvehette a következő kollekciója alapanyagait. Nagy szó volt ez akkoriban, még úgy is, hogy tudjuk, nem az azévi, francia divatházak számára készült méterárúból válogathatott, hanem a már lefutott, `múlt éviből`, ami nekünk azért abszolút újat jelentet. Zseniális tervező, sikeres üzletasszony, elismert tehetség, tulajdonképpen világhírű is - miért kellett akkor mégis önkezével véget vetnie az életének, 73 évesen?

A műsor második felében kiderül, hogy miért nem utazhatott annak idején a gálára a máig egyetlen magyar Oscar-díjas rajzfilmrendező? 1980-ban megszületett A Légy, amelyért 1981-ben Oscar-díjat kapott. A Légy nem csak a nyolcvanas évek elején számított különlegességnek, ma is kuriózum. Az animáció egy légy életének utolsó pár percét mutatja be, a néző az ő szemével látja a világot egészen addig, míg agyon nem csapják (mármint a legyet). Ez a négyperces film két évig készült, s ezalatt számos változáson ment át, a címe például eredetileg A bogár volt. Kitaláltak egy másik véget is: a légy visszafordul, üldözője szemébe repül, aki elájul, a légy pedig kiröppen az ablakon, - a politika azonban nem járult hozzá ehhez a befejezéshez.

A filmet készítő csapat sokat dolgozott, ennek eredménye lett a filmszakma legrangosabb elismerése, csak épp - politikai okokból - Rófusz kiutazását nem engedélyezték a hatóságok az Oscar-gálára. A szobrocskát helyette a Hungarofilm akkori elnöke vette át - tőle a rendőrség a szállodában vette vissza a trófeát - , maga Rófusz csak másfél hónap múlva kaphatta meg Los Angelesben jogos tulajdonát, mert az amerikaiak másnak nem adták ki. Már ekkor kint maradhatott volna, de ehhez politikai menedékjogot kellett volna kérnie, de ő nem akart disszidálni. Hogy pontosan mi történt, erre kapunk választ a ma esti adásból.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Szocialista divatdiktátor és botrány az Oscaron

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra