Kolumbusz hajósától szerezhetett térképet az oszmán geográfus
2007. február 1. 14:00
A 16. századi oszmán Piri Reis térképét az isztambuli szultáni palota Nemzeti Múzeummá történő átalakítása során találták meg 1929-ben. A rajzok keletkezésére számos izgalmas elmélet született, amelyeket Papp-Váry Árpád foglalt össze a Földrajzi Közlemények 2005/3-4. számában.
<
A jó térképészeti ismeretekkel rendelkező fiatalember 1499-1502 között már a szultán szolgálatában harcolt Velence ellen. A hajókon Piri Reis gyakran készített jegyzeteket, amelyeket később könyvben összegzett. 1526-ban készült el A hajózásról c. műve, amelyet Szulejmán szultánnak ajánlott. A térképész élete később igen fordulatosan alakult. Megkapta a Déli-tengerek beglerbégje (admirálisa) rangot, így a Vörös- és az Arab-tenger, illetve az Indiai-óceánon teljesített szolgálatot. 1553-ban nem volt hajlandó megütközni a túlerőben lévő portugálokkal, amiért halálra ítélték és kivégezték.
Piri Reis 1513-ban készítette el első világtérképét. A 65x90 cm nagyságú, őz- és gazellabőrre festett térkép Közép- és Dél-Amerikát, az Ibériai-félszigetet és Afrika nyugati részét ábrázolja. A szárazföldeket eltérő színekkel látta el: az Óvilág sárga, a mai Mexikó szintén sárga (piros felületi pontozással), Brazília pedig lila színt kapott. A térképet kis grafikák díszítik, az óceánon különböző típusú hajók haladnak, a szárazföldön különböző állatok tanyáznak. Találhatunk fantázia-szigeteket, és láthatjuk, hogy az Atlanti-óceán északi részén egy bálna hátán remeték főznek maguknak. A kiegészítő szövegben a téképész szerencsére utal a meseszerű magyarázatra: ez Szent Brendan szigete, aki a 6. században az alvó bálnát szigetnek vélte.
Mivel Piri Reis pontos ember volt, feltüntette a felhasznált térképek számát is: a szerkesztés során 20 térkép adatait vette igénybe. Az egyik mű - állítása szerint - Nagy Sándor korából származott. A térkép azonban számos kérdést vetett fel, ezek egyikét a máshol eddig még nem ábrázolt területek megrajzolása jelentette. A térkép ugyanis elsőként mutatta be a La Plata torkolatot. A magyarázó szöveg arról tanúskodik, hogy Piri Reis Kolumbusz felfedezéseiről egy fogságba esett hajóstól szerzett információkat és - egy harmadik útja után készült - térképet.
Egyes feltételezések szerint a térképnek vetületeis van: ez ragadta meg Erich von Däniken fantáziáját, aki egy, a földönkívüli lények által Kairó felett készített térképben látja a megoldás kulcsát. Mások a kínaiak földrajzi tudományát sejtik a háttérben, és szerintük az ő térképük egyike kerülhetett előbb Kolumbuszhoz, majd pedig az oszmán geográfushoz. Papp-Váry nem fogadja el a hihetetlen elméleteket, a választ a kor ismeretanyagában és a tudós rendelkezésére álló térképeiben keresi.
Piri Reis A hajózásról címet viselő könyve 215 kikötő-, sziget-, és szorostérképet tartalmazott, a munka a rajzokon túl a korabeli hajózási ismeretek tárháza. Beszámolt a szelekről, az áramlásokról, az iránytű használatáról, a szélesség-meghatározás módozatairól, az Egyenlítőről és a térítőkről. Részletezte a különböző tengereket, hajózási útvonalakat. Elismerő szavakkal méltatta Kolumbuszt. "Volt egy Kolumbusz nevű okos ember Genovában. Talált egy érdekes könyvet, amelyik régibb volt Nagy Sándor koránál is. Ez a könyv tartalmazott minden információt a tengerekről és így nyilvánvalóan gazdagította ezt az európai országot."