Háborús bűnösök Kelet-Európában: igazságtétel Lengyelországban
2006. december 20. 13:15 Lagzi Gábor
Máig élő tabutémák
A britek 1949-ben kapták el Hamburgban Erich Kochot, akit végül Lengyelországnak adtak ki. Tíz évvel később a lengyel bíróság halálra ítélte: 400 ezer lengyel haláláért tették felelőssé, ugyanis Koch 1939 után Kelet-Poroszország gauleitereként irányította a területet. Az ítéletet nem hajtották végre, és 90 éves korában, 1986-ban egy lengyel börtönben természetes módon halt meg. Az 1980-as évekből származó lengyel ellenzéki források szerint Koch élete utolsó éveit viszonylagos komfortban tölthette - nézhetett tévét, Nyugatról kapott újságokat és gyógyszereket.
Koch azonban igazán hírhedté nem Lengyelországban, hanem az Ukrán Birodalmi Főbiztosság (Reichskommisariat Ukraine) vezetőjeként vált. Kíméletlen terrort alkalmazott (sokat idézett mondata volt: "Ha találok egy ukránt, aki méltó arra, hogy egy asztalnál üljünk, le kellene, hogy lőjem"), a megszállt területeket pedig gazdaságilag kizsákmányolta. A Kreml számára azonban megengedhetetlen volt, hogy Koch világháborús tevékenysége kapcsán az ukránok nemzeti, területi különállására terelődjön a figyelem.
|
|
Albert Forster az NSDAP fehér egyenruhájában
|
Nem véletlen, hogy a lengyel területeken elkövetett atrocitásokért a két agresszor nagyhatalom közül csak németek kerültek bíróság elé. A szovjet korszakban tabutémának számítottak a megszállt, majd bekebelezett lengyel területeken történtek (több százezer polgár elhurcolása, erőszakos kollektivizálás, a társadalom szovjetizálása). Mi több, az orosz hivatalos szervek mind a mai napig tagadják, hogy emberiség elleni bűntett lenne - többek között - a Katyn közeli erdőkben közel 15 ezer fogságba esett lengyel tiszt kivégzése.
Terra Recognita Alaptvány
- Beszélgetés a hóhérral
- Máig élő tabutémák
szerkesztőségét!
