Műemléki védettséget kaphatnak a zuglói stadionok
2006. december 11. 16:00
Műemléki védettséget kellene adni a Puskás Ferenc Stadionnak, a közelében kialakított Dromosznak (szoborparkot), a Nemzeti Sportcsarnoknak és a Millenáris Stadionnak az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szerint; a szervezet pénteken nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra: a négy létesítmény megmentése közös érdek.
`Az egész magyar sporttörténet megjelenik ebben a négy létesítményben` - mondta Nagy Gergely, a bizottság elnöke az MTI-nek. Kiemelte: szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a Puskás stadion, a Thököly út felőli Nemzeti Sportcsarnok, a szoborcsoport és az Istvánmezei úti Millenáris Stadion jelenleg nem élvez műemléki védettséget, ezért álláspontjukat a tervek szerint eljuttatják majd az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz is.
|
A Népstadion ünnepélyes megnyitása, 1953. augusztus 20.  |
Sok szabad terület van az említett környéken, ahol bizonyos fejlesztéseket meg lehet valósítani, de a szervezet szeretné, ha az új beruházások az értékek figyelembe vételével történnének meg - tette hozzá. Nagy Gergely szerint műemléki védettségűvé lehetne nyilvánítani az egész területet. Mint az egyesület nyilatkozatában olvasható, a jelenleg nem védett létesítmények rendkívüli veszélyben vannak, különösen ott, ahol a városfejlesztés jelentős változásokat tervez a területen. Ilyen együttes Magyarország legjelentősebb sportközpontja Zuglóban.
A Millenáris Stadion a millenniumra, 1896-ra épült fel Budapesten. A NOB itt tervezte megrendezni az első modern olimpiát, amit később a budapesti elutasítás után Athén vállalt magára. Itt rendezték a kontinens első nemzetközi labdarúgó-mérkőzését, de az intézmény kerékpáros világbajnokságnak is otthont adott. A maga korában világszínvonalú épület később Hajós Alfréd tervei szerint újult meg. A Nemzeti Sportcsarnok a modern építészet egyik első középülete, amely Müller Miksa, Sinkovics Lajos és Tóth Imre tervei szerint valósult meg. Magyarország első fedett sportcsarnoka 1938-41 között épült.
Az egyesület kiemelte: sporttörténeti és építészettörténeti szempontból rendkívüli figyelmet érdemel a szocreál korát minden részletében felidéző Puskás Ferenc Stadion. A terveket Dávid Károly vezetésével Borosnyay Pál, Harmos Zoltán, és Fecskés Tibor készítette. A rendkívüli statikai feladatot Pelikán József és Gilyén Jenő szerkezettervező oldotta meg. A kor leghíresebb szobrászainak bevonásával épült Dromosszal együtt a stadion igazi városépítészeti együttest formál.
A szervezet az említett létesítmények környezetében minden városfejlesztési elképzelést csak úgy tart megvalósíthatónak, "ha ezek a meghatározó, védendő épületek eredeti funkciójuknak megfelelően megújulva illeszkednek az új rendhez". "Ezért megőrzésük és megújulásuk érdekében felhívjuk a figyelmet ezen létesítmények műemléki védelmének fontosságára" - áll a nyilatkozatban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
