Miklós, a gyermekbarát szent
2008. december 5. 08:45
A Mikulástól a Télapóig
Az ókori Myra ragyogása az évszázadok folyamán elhalványult, templomát betemette az idő. A 19. század elején azután Oroszország érdeklődni kezdett a templom iránt, s a cárok kiásatták, majd a krimi háború után helyreállíttatták. Az oroszok által a templom mellé építtetett kápolnán ma is látható a cirill betűs felirat. 1962-63-ban azután a török hatóságok befejezték a felújítási munkálatokat és 1989 óta Demre Szent Miklós-temploma - az ókori Myra maradványaival együtt - jelentős turisztikai célponttá vált, különösen mivel a 120 kilométerre fekvő Antalyától és a közeli `török Rivierától` jó autóutakon, illetve hajón könnyen elérhető.
A személyéhez kapcsolódó vörös köpenyes, nagy szakálló, pirospozsgás arcú Mikulás (amely név a Miklós cseh és szlovák alakja) és az ehhez kapcsolódó ajándékozás szokása szinte minden nép kultúrájában megtalálható. A legenda természetesen a különböző népek ajkán más és más formában él, így a Mikulással találkozhatunk Szent Miklósként, Heiliger Nikolaus-ként, Télapóként, Karácsony apóként is. A Télapó megnevezés egyébként Kelet-Európában szovjet hatásra terjedt el, náluk Fagy apó (Gyed Moroz) hozta a fenyőfát az ajándékokkal a jóságos Hópelyhecskével (Sznyegurocska) - igaz, szilveszter napján.
Magyarországon az iránta érzett tisztelet például abban is megnyilvánult, hogy közel hatvan falvat neveztek el róla (Szigetszentmiklós, Kunszentmiklós, stb.). Érdekesség, hogy német nyelvterületen a Mikulásnak fenyegető kísérői is vannak, akik vagy veréssel, vagy megevéssel fenyegették a gyerkőcöket (Németországban a gólyalábas Knecht Ruprecht, vagy Svájcban Schmutzli, Ausztriában pedig a nálunk is ismert krampuszok).
A 19. század végére már kezdett többé-kevésbé közismertté válni a Mikulás figurája, bár ekkor még egyaránt előfordultak kicsi és nagyméretű télapók is - keresték a Mikulás és a Coca-Cola közti rejtélyes öszefüggés titkait a városi legendák kutatói. Általában testes férfiként ábrázolták, de előfordultak normál testalkatú és sovány Mikulások is. Öltözéke jellemzően bunda volt, illetve piros, kék, zöld vagy lila ruházat. Egy Louis Prang nevű bostoni nyomdász, az amerikai karácsonyi üdvözlőlapok atyja 1885-ben kiadott egy képeslapot, amelyen piros ruhában ábrázolja a Mikulást. A túlsúlyos, piros öltözetet viselő öregúr figurája innentől kezdett igazán széles körben elterjedni.