Monitorokkal okkupálták Boszniát
2006. november 2. 12:30
A nagyközönség a folyami hadviselésben használt monitorokkal a legtöbbször csak az amerikai polgárháború és a Tanácsköztársaság kapcsán szembesül. Balla Tibor a Hadtörténeti Közlemények 2005/4-es számában bemutatja, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia hadereje miért állította fel Európa első monitorjait, és azok miként estek át a tűzkeresztségen az 1877-1878-as harcokban.
A dunai birodalom folyami védelmét 1866-tól a haditengerészet látta el, így ők rendelték meg 1868. júniusában az Első Magyar Pest-Fiumei Hajógyár Részvénytársaságtól a két monitort - írta Balla Tibor bevezetőjében. A két teljesen azonos monitort a híres osztrák festő, Anton Romako testvére tervezte, az építéshez 1870-ben, Pesten láttak hozzá, és mindez 425 ezer forintjába került a magyar költségvetésnek. A keresztelő a dualizmus szellemében történt, így az egyik osztrák, a másik pedig magyar nevet kapott. A MAROS-t 1871. áprilisában, a LEITHÁ-t 1871. májusában bocsátották vízre. A két hadihajót rövid gyakorlás után a következő évben szolgálatba állították, majd közel fél évszázadig szolgálták a Monarchiát. Az első éles bevetésre a boszniai okkupáció során került sor, ahol sok minden kiderült a kor legnépszerűbb folyami erődjéről.
| "Monitor: neve az eredetileg 1861. amerikai polgárháború kitörésekor Erikson mérnök által az északi államfél részére épített hajónak, amely ama szerkezeténél fogva, hogy árboca nem volt és igy csak a gépezete által hajtatott, továbbá, hogy a hajótest maga alig látszott ki a vizből, két nehéz ágyúja pedig egy vértezett és forgatható toronyban volt elhelyezve, akkori időben nagyon feltünt. A M.-nak a jóval nagyobb Merimac nevü páncélfregattával való sikerült mérkőzése után oly hirneve lett, hogy a nagyobb tengeri haderővel rendelkező államok siettek új építések elrendelése által ezen rendszerü hajót maguknál is meghonosítani. Ilyen kis céltárgyat nyujtó, egy toronyban erős löveggel ellátott, többé-kevésbbé azonban csak a partok mentén használható hajókat általánosságban M. névvel illették. Az osztrák-magyar haditengerészetben jelenleg négy M. van, név szerint, Maros, Leitha, Körös, Szamos, mind a négy folyamhajó és a Dunán, Tiszán és a Száván járatos." Forrás: Pallas Nagylexikona |
| A hiededelmekkel ellentétben a hajótestek páncélzata nem védett minden ellen, így csak a kézifegyverek és a kisebb kaliberű lövedékek ellen óvta meg a bennlévőket. A hajók 50 méter hosszúak, 8 méter szélesek voltak, maximális sebességük folyásiránnyal haladva elérte a 20 km/h-át, működési hatótávolságuk 1100 km volt. |
|
A Lajta mai formájában |
Támogasd a 
szerkesztőségét!
