A 20. század tanúja - Czeslaw Milosz
2006. október 12. 11:45
A 20. század egyik legmeghatározóbb lengyel irodalmi alakja
Elmondható, hogy sokszínű költő volt, alkotott himnuszokat, ódákat, elégiákat, szonetteket; szeretett volna az `egyszerű szavak költője` lenni, de verseivel mégsem a széles néptömegeket célozta meg. A szintén Nobel-díjas pályatársa, az orosz Joszif Brodszkij egy helyen azt írta: Miłosz verseinek fő témája, hogy az emberek nem tudják felfogni saját létezésük értelmét. Sokrétű munkásságába még az is belefért, hogy megtanuljon héberül és görögül, s eredetiből fordítsa anyanyelvére a zsoltárokat, a Jelenések könyvét és Márk evangéliumát.
|
Világhíres lengyelek: II. János Pál pápával  |
Érdekes következményei voltak annak, hogy Miłosz a történeti Litván Nagyfejedelemség területén látta meg a napvilágot (a Lengyel Királyság, azaz a Korona és a Nagyfejedelemség 1569-ban a lublini unióban alakult egy állammá - ez volt a nemesi Köztársaság, a Rzeczpospolita). Több helyen hangsúlyozta, hogy ő lengyelül író litván, ezzel igazi szülőhazájává azt a letűnt lengyel keleti területeket, a Végeket (Kresy) emelte, amely soknemzetiségű és sokvallású jellegét a második világháború során - a szovjet és a német megszállás következtében - veszítette el. Ez az elsüllyedt atlantisz immáron csak Milosz fejében és szívében élt tovább, "Az Issa völgyében" c. kötetében például megkapóan ecseteli a gyermekkor tájainak sokféleségét.
Czesław Miłosz a 20. század egyik legmeghatározóbb lengyel irodalmi alakja volt. A legjobb értelemben vett közép-európaisága, a totalitariánus rendszerek megtapasztalása, az emigrációban eltöltött évek, majd a későn jött elismerés volt az, amiből Milosz munkája során táplálkozott. 2004. augusztus 14-én, 93 éves korában hunyt el szeretett városában, Krakkóban, hamvai a helyi pálos templom nagy lengyelek nyughelyéül szolgáló kriptájába kerültek elhelyezésre.
Lagzi Gábor - Terra Recognita Alapítvány
Támogasd a 
szerkesztőségét!
