Múlt-kor.hu

Régészek kutatják a Gallipoli csatateret

2006. szeptember 26. 10:15

Törökország hadbalépése

Azt már háború előtt is lehetett tudni, hogy Németország meglehetősen szoros politikai és gazdasági kapcsolatokkal rendelkezett Törökországban. Ennek ellenére török szempontból nézve, komoly érvek nem támasztották alá a hadbalépést. Egyszerűen Törökország nem volt abban a helyzetben, hogy háborúzzék. Igaz ugyan, hogy Németországon kívül egyik nagyhatalom sem akart szövetkezni a hanyatló Oszmán Birodalommal.

A két ország 1914. augusztus 2-án írt alá szövetségi megállapodást. Habár a török kormányban éles viták folytak a hadbalépést illetően, a harci és politikai események alakulása a háború pártiaknak kedvezett. Angliával a diplomácia kapcsolatok végleg mélypontra süllyedtek, amikor Churchill utasítására lefoglalták a királyi haditengerészet számára azt a két csatahajót (dreadnought), amelyeket a török kormány rendelt meg. Ez tovább erősítette a közismerten német barát Enver (hadügyminiszter) pasa pozícióját.

A végszót mégis a németek mondták ki. 1914 októberében a Visztula és San folyótól kibontakozó orosz támadás arra késztette a német vezetést, hogy mielőbb bevonja Törökországot a háborúba, ezzel csökkentve a keleti frontra nehezedő nyomást. Hivatalosan 1914. október 31-én lépett be Törökország a háborúba. Harcászati szempontból két (Kaukázus, Szuezi-csatorna) sikertelen offenzívát indítottak 1914-ben. Egyedüli eredménynek talán csak az tekinthető, hogy Nyikolaj (orosz hadsereg főparancsnoka) nagyherceg kétségbeesve kért segítséget Kitchenertől, hogy kezdjenek olyan hadmozdulatba, amely elvonna török erőket a kaukázusi fronttól.

A kérést pedig érdemes volt fontolóra venni, hiszen egyértelmű elutasítás esetén, az oroszok az európai frontról csoportosítottak volna át egységeket a kaukázusi erők megsegítésére. Ennek következtében csökkent volna a német hadseregre gyakorolt nyomás a keleti fronton, amely ahhoz vezetett volna, hogy a német erők egy részét kivonják és átvezénylik nyugatra. Ezt pedig az angol és francia vezetés mindenképpen el akarta kerülni. Rövid ideig úgy tűnt, hogy sikerül mindenfajta nehézség nélkül áthidalni a problémákat. Sackville Carden tengernagy, arról tájékoztatta Churchillt, hogy a flotta képes egymaga elfoglalni a Dardanellákat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Régészek kutatják a Gallipoli csatateret

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. nyár: Mesebeli menyegzők

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra