Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Régészek kutatják a Gallipoli csatateret

2006. szeptember 26. 10:15

<

Kiút az állóháborúból

Az 1914-es év végére az európai frontokon állóháború alakult ki, előrevetítve a harcászatban bekövetkezett változásokat. Erre egyik hadviselő fél sem volt felkészülve, a politikai és katonai vezetés mindkét oldalon bízott a gyors győzelemben. A kérdés ezt követően magától adódott, hogyan oldják meg a kialakult patt helyzetet.

A "szereplők": Hamilton, Musztafa Kemál, Kitchener és Joffre

Habár Joffre (francia főparancsnok) szüntelenül hangoztatta vízióját, egy a nyugati fronton végrehajtandó döntő támadásról, a szakértők azonban tudták, hogy a terv kivitelezhetetlen. Kitchener (angol hadügyminiszter) a következőket írta Sir John Frenchnek 1915. január 2-án: "....a francia hadsereg nem képes kellő mértékben áttörni a német védelmi vonalakat ahhoz, hogy kiűzze a német erőket Észak-Franciaországból. Ha ez így van, akkor a franciaországi német vonalakat erődítménynek lehet tekinteni, amelyet nem lehet rohammal bevenni, és nem lehet teljesen körülzárni sem."

Kitchener előrelátását igazolta az 1915. március 10-én indított támadás Neuve Chapelle-nél. Időközben az angol kormányban is egyre inkább előtérbe kerültek, akik ellenezték a nyugati fronton végrehajtandó offenzívát. Elsősorban Lloyd George és Churchill nevét emelhetjük ki. Több tényező is közrejátszott abban, hogy a Gallipoli-félszigetre esett végül a választás. Azt azonban semmiképpen nem mondhatjuk, hogy egy tudatosan jól átgondolt, és harcászatilag precízen előkészített tervről volt szó.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Régészek kutatják a Gallipoli csatateret

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra