Legendás kalózok és a hajórablások aranykora
2005. október 29. 10:08
A történelem margóján: kalózok a periratokban
Kiből lett kalóz?
Az 1700 és 1715 között (a kalózok aranykoraként ismert időszakban) bíróság elé állított kalózok listájának tanulmányozásából kiderül, hogy a kalózok 90%-a korábban hajósként kereste kenyerét. Leginkább azért váltak kalózzá, mert
- kirúgták őket a Királyi Tengerészettől (Royal Navy),
- vonzotta őket a könnyed életforma és a gyors meggazdagodás reménye,
- kereskedelmi hajón szolgálva önként vagy kényszer alatt csatlakoztak a hajórablókhoz.
|
Pályafutás az akasztófa árnyékában  |
Kikötői népség
Nem olyan meglepő, hogy Anglia legnagyobb és legforgalmasabb kikötője, London bocsátotta ki a legnagyobb számban a kalózokat. 1700-ig Anglia és a gyarmatok minden kalózokkal kapcsolatos jogi ügyét a londoni admiralitás legfelsőbb bírósága tárgyalta: az elfogott kalózokat visszavittek Londonba és Newgate vagy Marshalsea börtönébe zárták, mielőtt megkezdődött tárgyalásuk az Old Bailey-n. 1700 után a tengerentúli bíróságok szava lett döntő: sok kalózt ítéltek el és akasztottak fel Boston, Charleston, Williamsburg, Nassau és Jamaica bíróságai is.
Kivégző dokk
A londoni Execution Dock a Temze északi partján négy évszázadon keresztül szolgált kalózok kivégzések helyszíneként. Manapság a The Captain Kidd kocsma épp az egykori hajórablók akasztófáira néz, ahol napokig függesztették az elítélt kalózokat a kikötőkbe érkező hajók legénységének figyelmeztetésére. A kivégzett kalózok hulláinak tartósítását kátránnyal biztosították, majd az akasztás utáni harmadik dagály érkeztével a holttestet jeltelen sírba helyezték, vagy sebészek számára vitték el boncolásra. A kivégzett bűnözők boncolására még VIII. Henrik adott utasítást, de elítéltek esetében a 18. századig napi gyakorlat maradt Angliában.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
