Egyiptom visszaköveteli régészeti leleteit
2003. július 29. 15:59
Zahi Hawass, az Egyiptomi Régészeti Hatóság új vezetője harcot hirdetett az egykor, Egyiptom területén kiásott és külföldre vitt régészeti leletek azonnali visszaszállításáért
Botrány a vacsorán
A nemzetközi botrány Londonban pattant ki egy vacsorán - írja a The Independent. Hawasst egyiptológus konferenciára hívták meg a brit fővárosba. Előadása végén az új régészeti igazgató vacsorázni ment Neil MacGregorral, a British Múzeum direktorával, amikor is azt találta mondani, hogy Egyiptom nagyon hálás lenne, ha Anglia visszaadná a rosette-i követ. És még mielőtt az angol múzeum igazgatója reagálni tudott volna erre, Hawass így folytatta: `Jobban tenné Anglia, ha önként adná vissza a követ, máskülönben kénytelen leszek stratégiát váltani. Mivel számtalan módon megegyezhetünk, egyelőre nem akarok harcolni senki ellen sem. De ha a British Múzeum nem lép, a kormányra fogok nyomást gyakorolni, hogy az ellopott műemlékek visszakerüljenek Egyiptomba.`
Az angol sajtó azonban nem nyelte le ezt a nehéz falatot. "Tekintve az Elgin-márványok ügyét , Hawassnak annyi esélye van a kővel kapcsolatban, mint egy hógolyónak a Szaharában" - írták nem sokkal a botrány kirobbanása után. A mitológiai jeleneteket ábrázoló márványokat még 1804-ben egy diplomata, Lord Elgin hozatta Londonba az athéni Parthenonról. A görögök először 1829-ben kapcsoltak, de azóta sem sikerült visszakapniuk a 2500 éves alkotásokat.
| A rosette-i kő |
| Napóleon 1798-ban azért szállt partra Egyiptomban, hogy visszaszorítsa az angol befolyást a Földközi-tenger térségében. 1799. augusztus 2-án azonban egy homokot lapátoló katona a Rosette melletti St. Julien erőd falainál egy asztallapnyi bazaltkőre bukkant, amit az 1801-es alexandriai béke értelmében az angolok rekviráltak. A sztélétöredéken kétnyelvű felirat volt látható hieroglif, démotikus és görög szöveggel, és azt örökítette meg, hogy a fáraó, V. Ptolemaiosz milyen jóságos a papokhoz és az emberekhez. De ez utóbbi felfedezésre még jó ideig várni kellett, mert az írásokat senki sem tudta dekódolni. Aztán jött Champollion, aki 32 évesen, 1822. szeptember 14-én megfejtette a hieroglif írást. Rá a mai napig úgy emlékeznek a Nílus völgyében, mint az "ember, aki visszaadta a holt köveknek a beszéd ajándékát." |
| Nefertiti |
Hawass bejelentése azonban csak folytatása volt - ahogyan kollégái nevezik - "ámokfutásának". A kairói professzor ugyanis a napokban összerúgta a port a berlini Egyiptomi Múzeum igazgatójával, a világ egyik elsőszámú egyiptológusának tartott Dieter Wildunggal is. Az ok: két magyar fiatalember. A Kis Varsó elnevezésű képzőművészeti csoport ugyanis elkészítette a Nefertiti mellszobor hiányzó alakját, amit - ha csak rövid időre is - összeillesztettek a királynőről fennmaradt meglévő alkotással - Wildung professzor segítségével. Gálik András és Havas Bálint művét a Velencei Biennále magyar pavilonjában mutatták be, és már akkor is megosztotta a véleményeket. Zahi Hawass szerint a két magyar művész a modern kori bronz testtel gyakorlatilag meggyalázta a 3300 éves Nefertiti mellszobrot - és ebben ráadásképpen a német egyiptológus még segédkezett is. Valószínűleg csak véletlen egybeesése a történteknek, hogy Wildung - és szintén egyiptológus felesége - nem kapta meg az újabb koncessziót egyiptomi ásatásához. A The Independent tudni véli azt is, hogy egész egyszerűen megüzenték a német házaspárnak: örökre búcsút vehetnek Egyiptomtól.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
