Nepomuki Szent János

2008. augusztus 10. 10:00

(1350—1393)

Nepomuki Szent János (eredeti nevén Jan Wolftlin) vértanú püspök 1350 körül született a dél-csehországi Nepomukban. Prágában és Padovában folytatott jogi tanulmányokat, s végül egyházjogi doktorátust szerzett.

1377-ben a prágai bírósági irodán klerikus és jegyző, majd kancelláriai elöljáró lett. 1380-ban áldozópappá szentelték, 1389-ben a prágai érsekség általános vikáriusa lett püspöki kinevezéssel, egyben a S. Vyt-templom kanonokja is volt. A hagyomány szerint János lett IV. Vencel cseh király feleségének, Zsófia királynénak a gyóntatója. Állítólag, amikor a király házasságtöréssel vádolta meg feleségét, János nem volt hajlandó elárulni a gyónási titkot, amin 1393-ban IV. Vencel feldühödött. Más leírások szerint a király és János között a kladnói egyházmegye élére kinevezendő személy tekintetében támadt a vita. János és Prága érseke a királyjelöltjével szemben más mellett döntöttek.

Bármelyik is az igaz, IV. Vencel elfogatta János püspököt, megkínoztatta ás a Vltava (Moldva) folyóba vettette összekötözve, ahol megfulladt. A prágai Károly-hídon ma is tábla és szobor jelzi a helyet, ahol a szörnyűség megtörtént. János testét később a víz kivetette, s a Hradzsinban lévő Szent Vid-székesegyházban temették el. Jánost 1721-ben boldoggá, 1729-ben szentté avatták. Ő ma Csehország, a gyóntatópapok és a hidak védőszentje. Magyarországon is jelentős kultusz alakult ki személye körül.