1945: merre tovább, Magyarország?
2014. december 12. 18:22 Múlt-kor, MTI
De iure is megszállt ország
Bár az ÁVO-hoz képest sokkal kevesebbet beszélünk róla, a HM Katonapolitikai Osztály (Katpol) jóval hatékonyabban segítette elő a kommunista párt hatalomra jutását – szögezte le Okváth Imre, az ÁBTL főosztályvezetője a fegyveres testületek 1945. január-november közötti megszervezését és működését ismertetve.
Mint arra előadásában rámutatott, 1945. január 20. után nem volt szovjet érdek a fegyveres erők gyors felállítása. A fegyveres testületek megszervezése kapcsán hamar felszínre tört az ellentét, amely arról szól, hogy milyen legyen az új hadsereg - végül a "politizáló hadsereg" koncepciója érvényesült, amelynek alapját a sztálini modell képezte.
Az 1945. május-november közötti időszakot a permanens átszervezési folyamat, illetve a katonai eliten belüli ellentétek kibontakozása jellemezte. A HM Katonapolitikai Osztály, azaz a Katpol az Ideiglenes Nemzeti Kormány utasítására létrehozott, titkos katonai nyomozó szervezet, titkosszolgálat volt, és február végén alakult meg. A szerv feladata az igazoló bizottságok támogatása, a háborús és népellenes bűnösök felkutatása, a hadifoglyok ellenőrzése és az MKP tájékoztatása volt, vezetői kivétel nélkül szovjet ügynökök voltak.
Ugyan a magyar társadalom jelentős része megszabadításnak érezte a szovjet csapatok bevonulását, politikai értelemben nem beszélhetünk felszabadulásról – mondta el L. Balogh Béni, a Magyar Nemzeti Levéltár főosztályvezető-helyettese, aki a szovjet csapatok 1944-1947 közötti magyarországi helyzetét ismertette.
A szovjet kommunista vezetők magyarok iránti ellenszenvét fokozták az országukban megszálló feladatokat ellátó magyar csapatok által elkövetett atrocitások. A főosztályvezető-helyettes közölte: a megszálló szovjet csapatok Magyarországon is tömegesen fosztogattak, nemi erőszakot követtek el és elhurcolták, gyilkolták a civileket, ahogy azt több más országban is tették.
Sipos Péter adatai szerint 1945 nyarán 1-1,5 millió szovjet katona tartózkodott a trianoni Magyarország területén, hazánk nemzetközi jogi értelemben megszállt ország volt 1944 és 1947 között. Sztálin – Csehszlovákiához és Jugoszláviához hasonlóan – Magyarország esetében önkorlátozást gyakorolva a fokozatosság elvével számolt, a szovjet típusú rendszer kiépítése csak 1947-48-ban indult meg.
A helyi szovjet katonai parancsnokok a magyar kommunista vezetők támaszai lettek, segítették a közigazgatás kiépítését, továbbá szorgalmazták a termelés újraindítását. A megszálló szovjet csapatok által elkövetett atrocitásoknak súlyos és mélyreható következményei lettek, ami ráadásul igazolta a magyar lakosság előzetes félelmeit, emelte ki L. Balogh Béni.