1944: A szégyen éve – megjelent a Múlt-kor őszi száma

2024. szeptember 3. 14:05 Múlt-kor

Hétköznapi élet a pesti gettóban. „A nagy gettóról én csak akkor tudtam, amikor már felszabadultunk, és a nagymamával elindultunk, hogy megkeressük a testvérét, Fillenz Esztert. Meg is találtuk őt. És utána megtaláltunk még egy rokont, de az szegény ott ült meghalva, a Márkusz bácsi, Hajnal Márkusz, előtte az asztalon egy pohár befagyott víz.” Így emlékezett vissza a gettóról szerzett benyomásaira Kiss Marianne holokauszttúlélő. A gettó egyik Akácfa utcai lakásában ücsörgő, megfagyott idős úr és az előtte lévő pohár jég a gettó szimbóluma is lehetne. De vajon hogyan látták a környezetüket a gettó túlélői, és mit érzékeltek belőle?

Winston Churchill ifjúkora. Kevés olyan történelmi személyiség van a brit nemzeti panteonban, mint Churchill, akinek vitathatatlan államférfiúi nagysága mellett ellentmondásos és sokszínű jelleme, izgalmas életútja a folyamatos kutatások és viták forrása. Egy világtörténelmi jelentőségű életpálya megítéléséhez nélkülözhetetlen az ifjúkori évek, a kezdeti időszak áttekintése. És nem csupán azért, mert ekkor alakulnak ki a legfontosabb jellemvonások, világnézeti alapok, de azért is, mert az ebben az időszakban megélt traumák, kudarcok, nehézségek sokszor maradandó nyomokat hagynak, és befolyásolják a későbbi döntéseket.

Munkaszolgálatosok a keleti fronton. A magyar 2. hadsereg kötelékében több tízezer zsidónak minősített magyar állampolgár teljesített fegyvertelen munkaszolgálatot. Az ő életüket legalább akkora mértékben határozta meg a helyi szintű parancsnok, a honvéd közlegények magatartása, illetve a századparancsnok emberséges vagy embertelen hozzáállása, mint a mindenkor változó jogszabályok. Általánosságban azonban igaz, hogy a hátországban lényegesen jobb bánásmódban részesültek a muszosok, mint akiket a Szovjetunióba, a hadműveleti területen a tábori munkásszázadokba vezényeltek. De a legrosszabb helyzetben egyértelműen a frontvonalban szolgálók voltak.

Vermeer ablakai a világra. Mint szinte mindennap, Johannes Vermeer 1657. szeptember 28-án is pontban 10 órakor ment fel a műtermébe. Delft főterétől kőhajításnyira, az Oude Langendijk sarkán álló, gyerekekkel teli ház földszinti nyüzsgéséből kiszakadva az emeleten viszonylag nyugodt és csendes körülmények között dolgozhatott. Végigsétált a három nagy méretű ablakkal rendelkező szobán, és egy hosszú bot segítségével egyesével kinyitotta a spalettákat. Ahogy haladt, a fény fokozatosan birtokba vette a teret. Előbb bátortalanul, derengőn, majd egyre határozottabban rajzolta körül az utolsó ablak elé állított asztalon elrendezett tárgyakat.

Házmesterek a vészkorszakban. A holokausztról szóló szakirodalom jelentős része szinte kizárólag a háború éveire fókuszál, ám az előzmények beható ismerete nélkül nehezen érthetők az egyes viselkedési minták. Kiemelten igaz ez a házmesterek helyzetére: 1943–44-re a fővárosi csoportjuk mintegy húszezer aluliskolázott, frusztrált személyt foglalt magába. Az anyagi megbecsültség évtizedes hiánya sértette az igazságérzetüket, annál is inkább, mivel a feladataik száma egyre csak szaporodott. Területi és társadalmi kontrollfeladatokat bíztak rájuk, és akár emberi sorsok is múlhattak a döntéseiken.

Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon? „A szabad világ tudott Auschwitzról. A magyar zsidók nem. Miért nem tudtak? Miért nem szóltak nekik?” – tette fel a dühös kérdést a máramarosszigeti származású Nobel-díjas író, Elie Wiesel. Heller Ágnes filozófus mintegy feleletet ad rá önéletrajzában: „Nemcsak utólag, de már gyermekfejjel is a Zsidó Tanácsot okoltam ezért a helyzetért. Semmit nem tudtunk arról, mi lesz velünk, ők azonban tudták. Kiadták a nyilatkozatot, hogy viselkedjünk fegyelmezetten, engedelmeskedjünk a hatóságnak.”

Zsidó ellenállás, cionista ellenállók. A zsidó ellenállási mozgalom több európai országban létezett a második világháború alatt, de magyarországi léte sokáig nem volt magától értetődő. A holokauszt utáni hallgatást (főleg Izraelben) a fegyveres ellenállás kizárólagos narratívája követte. Kelet-Európa szovjet uralom alá eső területein a zsidó identitású politikai (túlnyomórészt cionista) mozgalmakat üldözték és felszámolták, mivel Izrael elfordult a Szovjetuniótól és annak ideológiájától. Megítélésük Magyarországon csak a rendszerváltást követően változhatott meg. A cionista ellenállók hazánkban alapvetően nem fegyverrel harcoltak, hanem papírokat hamisítottak, embereket bújtattak, saját mozgalmi társaikat Romániába csempészték át, illetve üldözötteket térítettek el a halálmenetekből. A nyilas uralom idején pedig hamis katonai és nyilas egyenruhákban mentették az embereket.

Magával ragadó történelmi mulatónegyed. Az 1896-os Ezredéves Országos Kiállítás önálló szórakoztatóközponttal rendelkezett. Az Állatkerttől bérelt területen a török kori Budavár látványát és hangulatát felidéző mutatványos- és vendéglátó komplexumot hoztak létre. Ős-Budavára 1896. május 1-jén nyílt meg, közvetlenül a kiállítási terület mellett, és rengeteg látogatót vonzott. A millenniumi kiállítás ideje alatt naponta átlagosan 15-20 ezer ember kereste fel a mulatónegyedet. De a legforgalmasabb napokon hatvanezren is megfordultak Ős-Budavára falai között.

Őszi számunk augusztus 29-től kapható a Spar, Tesco, Auchan üzletekben, a Libri könyvesboltokban, a nagyobb újságárusoknál és benzinkutakon. Itt pedig kedvezményesen előfizethető.