Múlt-kor.hu

18 festmény, amit imádunk – már kapható a Múlt-kor tavaszi különszáma

18 festmény, amit imádunk – már kapható a Múlt-kor tavaszi különszáma

2021. május 4. 10:59

Kit ábrázol az első fekvő akt? Hogy mulat egy flamand úr? Hová lett Michelangelo egyetlen erotikus festménye? Mit kerestek istennők Botticelli narancsligetében? Mit üzent Rembrandt a kapzsiknak és az istenkáromlóknak? Miért festette rá saját magát Szinyei Merse Pál a Majális című remekművére? A kérdésekre a válaszokat a Múlt-kor tavaszi különszámában találja.

Tiziano Urbinói Vénusza. A művészettörténet egyik leghíresebb festménye. Titokzatos és izgalmas alkotás. Az elmúlt közel ötszáz év során sokan csodálták, mások felháborodtak szemérmetlenségén. Teóriák sokasága született az ábrázolás tárgyáról és a kép funkciójáról. Foglalkoztak vele kompozíciós és ikonográfiai szempontból, mégsincs teljes egyetértés még abban sem, hogy mit is ábrázol pontosan. A mű eredeti tulajdonosa, Guidobaldo della Rovere, Urbino hercege egyszerűen csak „la donna nuda”-ként, azaz a meztelen nőként beszélt róla, Vasari viszont Vénuszként említette. Vajon kit ábrázol a festmény?

Szinyei Merse Pál Majálisa. Ragyogó kék ég, színes virágokkal tarkított zöld fű, simogató napsütés, virágillat, madárcsicsergés – a május a szabadság, a kiszabadulás ideje. Piknikezni a szabad ég alatt, pokrócon feküdni a földön, szánkban egy hosszú fűszállal bámulni a bárányfelhőket, elhagyni a megszokásokat, felszabadulni a konvenciók alól, ha csak egy rövid időre is. Hogy aztán újra visszatérjünk, ahogy mondani szokták, a „megszokott kerékvágásba”, hogy folytatódhasson minden úgy, ahogy korábban, mintha mi sem történt volna – vagy azért mégsem?

„A legjobb kép a világon [...] nem ismerek semmilyen más művet, amely ilyen magas fokon egyesítené a festészet minden lehetséges értékét: bőség és aprólékosság, élénkség és nyugalom, határozottság és gyengédség, szín, fény és árnyék; tökéletesen hű, mint a hollandok, fantáziadús, mint a velenceiek, komoly, mint a firenzeiek és természetes, mint az angolok.” Aligha találná ki bárki, melyik festményre vonatkoznak John Ruskin angol író 1877-ben megjelent sorai. Nem a Mona Lisáról, de nem is a legnagyobb velencei festők valamely remekművéről van szó. Maga a festmény, amely Ruskint így lenyűgözte, sem különösebben híres: a velencei Correr Múzeumban található, és két unott hölgyet ábrázol. Kik lehetnek ők?

Nagy jelentőségű művészeti esemény bolygatta fel 1483. május 28-án a firenzei polgárok életét. Flandriából a tengeren keresztül megérkezett Hugo van der Goes Jézus születését ábrázoló impozáns méretű szárnyas oltára. Szicíliát is érintve az Arno folyón jutott fel Firenzébe. Itt tizenhat férfi szállította a Santa Maria Nuova kórház Sant’ Egidio templomába, ahol a Portinari család kápolnájában állították fel. Habár nem ez volt az első flamand alkotás, amivel a firenzei művészek találkoztak, egyértelműen ez gyakorolta rájuk a legnagyobb hatást. Különösen az arcvonások valósághű ábrázolását és a tárgyak, illetve a táj aprólékosan részletező festésmódját dicsérték. De hogy kerül Flandriából Itáliába egy oltár? És miért ábrázolja az örömteli pillanatot szomorú szentekkel?

Továbbá a tartalomból:

Múlt-kor 2021. tavaszi különszám

Szinte egy éve vannak zárva a múzeumok. Ha elvonási tünetei lennének, lapozza fel a magazin tavaszi különszámát, 18 remek festmény elemzésével igyekszünk enyhíteni hiányérzetén.

(A kiadvány nem része az előfizetésnek, kizárólag a standokon lehet megvásárolni!)

A magazint keresse az újságárusoknál, Tesco, Auchan, Interspar és Lidl (május 8. – június 16.) üzletekben, illetve a nagyobb benzinkutakon! Jó szórakozást kívánunk!

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

18 festmény, amit imádunk – már kapható a Múlt-kor tavaszi különszáma

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra