Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

138 jobbágyát is halálra kínozhatta az „orosz vérgrófnő”, Darja Szaltikova

2020. január 28. 17:56 Múlt-kor

Felvilágosodás és bűnhődés

Éppen ebben az évben foglalta el puccsal férje, III. Péter cár trónját II. (Nagy) Katalin. A felvilágosodás eszméinek híveként eltökélte, hogy modernizálja Oroszországot, ennek keretében a holopok sorsán is javítani kívánt.

Az orosz nemesség erről természetesen hallani sem akart, azonban a cárnő óvatosan elért némi előrelépést: uralkodása kezdetén megtiltotta a holopokkal való kegyetlenkedést, és lehetőséget biztosított panaszaik hatósági kivizsgálására.

Katalin törekvései hozták el végül Szaltikova rémuralmának végét: a megszokottnál jóval több, 22 panasz érkezett rövid időn belül a birtokán uralkodó viszonyokról.

A panaszt benyújtani szándékozókon Szaltikova rendre bosszút állt, minden esetet azonban nem tudott megakadályozni.

A huszonkettedik panaszt egyik férfi jobbágya adta be: állítása szerint úrnője nem egy, de három egymás utáni feleségével is végzett rövid időn belül. A hírről maga a cárnő is értesült, és elrendelte Szaltikova letartóztatását.

A nemesasszonyt egy moszkvai tömlöcbe zárták a végül két éven át tartó vizsgálat idejére. A hatóságok nyomozása során számos jobbágy jelentkezett, és mintegy 138 gyilkossággal vádolták meg úrnőjüket.

A nemesek számára önmagában egy holop megölése nem ütközött törvénybe, mivel a jogfosztott földművesek gyakorlatilag uraik tulajdonának számítottak, azonban Szaltikova vérszomja még az akkoriban elfogadhatónak tartott határokon is túlment.

Úgy tűnt, a cárnő Szibériába száműzi – Oroszország még Katalin férjének elődje, Erzsébet cárnő idején, 1754-ben eltörölte a halálbüntetést, amely egyébként sem valószínű, hogy szóba jöhetett volna egy nemes esetében azért, ahogy holopjaival bánt.

Végül köztes megoldás született: Darja Szaltikovát 38 holop meggyilkolásában találták bűnösnek, és „civil kivégzésre” ítélték. Ez azt jelentette, hogy a moszkvai Vörös téren nyilvánosan megverték, majd közszemlére tették leláncolva, egy táblával a nyakában, melyre bűneit írták fel.

Az összegyűlt tömeg egy órán át bámulhatta és szidalmazhatta, ezután pedig a moszkvai Ivanovszkij-zárda egyik cellájába vitték. A zárda addig is gyakorlatilag az orosz arisztokrácia „problémás” női tagjainak magánbörtöneként funkcionált, melyben apácák felügyelték a fogvatartottakat.

Itt igen szűkös körülmények között töltötte élete hátralevő évtizedeit. Néhány leírás szerint láthatóan leépült a börtönben, és agresszívan viselkedett látogatóival.

Nem tisztázott, hogy Szaltikova eleve ilyen alkat volt, vagy a magányos bezártság miatt váltak még súlyosabb mentális betegségének tünetei. 1801-es, 71 éves korában bekövetkezett haláláig mindössze hetente egyszer, istentiszteletre engedték ki zárkájából.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

138 jobbágyát is halálra kínozhatta az „orosz vérgrófnő”, Darja Szaltikova

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. tél: A szeretet mártírjai

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra